Az alkotmányossági kontroll kezdeményezését a szocialista, jobbikos és az LMP-s országgyűlési képviselők mellett függetlenek is aláírták. A szocialista politikus ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett alkotmánybírósági beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek.
Megkezdődött az eladás
A Nemzeti Földalapba tartozó, három hektár alatti földterületek meghirdetésével tegnap megkezdődött az állami földek egy részének eladása magyar gazdáknak a Földet a gazdáknak program folytatásaként – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) október 13-án mintegy 2700 – három hektár alatti – földrészlet hirdetményét jelentette meg a honlapján, október 15-én pedig további 3700 megvásárolható földrészlet adatait teszi közzé a szervezet. Ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozzák a további értékesítésbe vonható mintegy 25 200 földrészlet listáját, majd folyamatosan közlik a hozzájuk kapcsolódó értékesítési hirdetményeket. A három hektárnál nagyobb, nyilvános árverésen értékesíteni tervezett földrészleteket tartalmazó árverési hirdetmények október 15-én jelennek meg. (MTI)
A testületnek kevés az ideje a mérlegelésre, a nagyobb árverések november elején kezdődnek. Ám a szakértők úgy vélik, ennyi idő alatt is véleményt tud alkotni a bíróság.
Példaként azt hozzák fel a lapunknak nyilatkozó szakértők, hogy miután az Országgyűlés idén április 28-án egyszerű többséggel fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását – amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek – a módosítás alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért. A taláros testület akkor elég gyorsan, egy hónap múlva, június 1-jén már ki is mondta, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a törvény sarkalatos tárgyköröket érint, azokat kétharmados többséggel kellett volna elfogadni. Az alapállás tehát hasonlít a mostanihoz, az LMP felvetése alapján ugyanis az MSZP által kezdeményezett beadványban most azt kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.
Korom Ágoston európai jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak arról beszélt, hogy a családi gazdaságok erősítése, illetve a termőföld tulajdonhoz, birtokpolitikához kapcsolódó célkitűzéseket az Alkotmánybíróság is elismeri, ahogyan elismerte az előző is. Az alapkérdés az, hogy a testület az alaptörvény termőföldre vonatkozó cikkeit miként tudja elfogadni. Arról kell ugyanis döntenie, hogy a termőföld megőrzése akkor valósul-e meg jobban, ha állami kézben marad vagy a gazdák tulajdonába kerül. A földeladásból származó bevételt jelenleg mintegy 400 milliárd forintra becsülik, a költségei ennek töredékét, három-négy milliárdot tehetnek ki. Ezek a jogi folyamat díját takarják.
Korom Ágoston hangsúlyozta: magára a birtokpolitikára, a föld birtokszerkezetére, földhasználatra, földtulajdonra valójában a földforgalmi törvény gyakorol hatást. Az állam tulajdonában lévő és kezelésébe tartozó területek aránya pedig a tíz százalékot sem haladja meg. Véleménye szerint a Nemzeti Földalapot francia mintára hozták létre annak idején, ott pedig csak addig van állami kézben egy terület, amíg a szükséges terület-összevonásokkal életképessé nem teszi az állam a birtokot. Ezt követően törvényi kötelezettség, hogy értékesíteni kell a gazdáknak. Az állami földek értékesítését vagy bérbeadását szinte minden országban, mindig a korrupció árnyéka lengi körül, függetlenül attól, hogy ilyesmi megvalósul-e egyáltalán – hívta fel a figyelmet. A mostani földprivatizáció melletti kormánydöntést pedig valószínűleg az is indokolhatta, hogy az új földtörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) szinte minden új tagállammal kapcsolatban átfogó vizsgálatokat kezdeményezett, ahogy lejárt a derogációs időszak. A szakértő szerint ez kötelezettségszegési eljárásokhoz fog vezetni.
Az országgyűlési kontroll megteremtése érdekében a földeladás felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményezik arra az esetre, ha nem tudják megakadályozni a privatizációt – közölte Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő. Úgy vélte, ha a Fidesznek és a kormánynak valóban nincs takargatnivalója ekkora állami vagyon értékesítése kapcsán, akkor nyugodt szívvel megszavazhatják a bizottság felállítását. A politikus szerint a bizottság feladata lenne többek között az állami földek értékesítése során „vevőként fellépésre jogosult személyi kör összetételének vizsgálata”, illetve a Földet a gazdáknak nevű program eddigi nyertesei és résztvevői által tett vállalások teljesítésének ellenőrzése.
