Korom Ágoston európai jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak arról beszélt, hogy a családi gazdaságok erősítése, illetve a termőföld tulajdonhoz, birtokpolitikához kapcsolódó célkitűzéseket az Alkotmánybíróság is elismeri, ahogyan elismerte az előző is. Az alapkérdés az, hogy a testület az alaptörvény termőföldre vonatkozó cikkeit miként tudja elfogadni. Arról kell ugyanis döntenie, hogy a termőföld megőrzése akkor valósul-e meg jobban, ha állami kézben marad vagy a gazdák tulajdonába kerül. A földeladásból származó bevételt jelenleg mintegy 400 milliárd forintra becsülik, a költségei ennek töredékét, három-négy milliárdot tehetnek ki. Ezek a jogi folyamat díját takarják.
Korom Ágoston hangsúlyozta: magára a birtokpolitikára, a föld birtokszerkezetére, földhasználatra, földtulajdonra valójában a földforgalmi törvény gyakorol hatást. Az állam tulajdonában lévő és kezelésébe tartozó területek aránya pedig a tíz százalékot sem haladja meg. Véleménye szerint a Nemzeti Földalapot francia mintára hozták létre annak idején, ott pedig csak addig van állami kézben egy terület, amíg a szükséges terület-összevonásokkal életképessé nem teszi az állam a birtokot. Ezt követően törvényi kötelezettség, hogy értékesíteni kell a gazdáknak. Az állami földek értékesítését vagy bérbeadását szinte minden országban, mindig a korrupció árnyéka lengi körül, függetlenül attól, hogy ilyesmi megvalósul-e egyáltalán – hívta fel a figyelmet. A mostani földprivatizáció melletti kormánydöntést pedig valószínűleg az is indokolhatta, hogy az új földtörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) szinte minden új tagállammal kapcsolatban átfogó vizsgálatokat kezdeményezett, ahogy lejárt a derogációs időszak. A szakértő szerint ez kötelezettségszegési eljárásokhoz fog vezetni.
