Követendő német példa mézügyben

Egyelőre kevés üzletlánc polcairól került le gyanús eredetű termék. Nem adják fel a harcot a méhészek.

Lapunk utánajárt, akad-e olyan áruház, amely követheti a CBA példáját, a megkérdezett láncok többsége azonban úgy érzi, ez nem az ő harcuk. Megkeresésünkre a Reál közölte: országos szerződése csak magyar mézbeszállítóval van, akinek csak magyar származási helyű terméke van. Ugyanezt tudatta a G’Roby és a Lidl is, utóbbiról mi is meggyőződhettünk tegnap a budapesti üzletek véletlenszerű tesztje során. – A Coop az Aranynektár mézet szerzi be és forgalmazza, a szállító nyilatkozata alapján ez a termék kizárólag magyar alapanyagból készül, tehát nem kevert méz – tájékoztatta lapunkat az üzletlánc. Az Aldiban és a Sparban viszont találtunk kínai összetevőre utaló EU-n kívüli címkével ellátott terméket. – A Tesco polcain található mézek eredetmegjelölése teljes egészében megfelel a jogszabályi követelményeknek – közölte a hipermarket sajtóosztálya. Az Auchan fenntartja álláspontját, miszerint saját márkás, Tuti Tipp méze származási helye „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverékként” van ugyan feltüntetve, de ez a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelel, csak és kizárólag bevizsgált alapanyagokból készül, és jelenleg is megvásárolható az áruházaikban.

A legnagyobb fejtörést éppen ez okozza, hogy a laza szabályozási környezet jelenleg nem kényszeríti ki a gyengébb minőségű mézkeverékek elkülönítését a kifogástalan fajtamézektől. Így a hétköznapi vásárló számára nem egyértelmű, hogy mit kap a pénzéért.

A méhészek azonban nem adják fel. Cserényi Péter, az OMME elnökhelyettese tegnap arról számolt be, hogy több Magyarországon forgalmazott, hamisnak minősülő méz vizsgálati eredményeit küldte el egyesületük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), ezek alapján pedig reményeik szerint hamarosan lépéseket tehet a hivatal a hamisított kínai mézet tartalmazó termékek ellen.

A Méhészeti nemzeti program keretében évente több száz mézmintát ellenőriztet az OMME. A brémai mézlaboratórium a Magyarországról származó európai uniós és nem uniós mézkeverékek közül öt mintában mutatta ki a hamis kínai mézet, a vizsgált termékek 40 százaléka pedig ipari méznek minősült. Ez azt jelenti, hogy kizárólag ipari mézként lehetne forgalmazni.

Cserényi elmondta, emellett nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a nantes-i laboratórium mézre is akkreditáltatta a mágneses magrezonancia-vizsgálatot, amely egyszerre több mint 30 összetevő vizsgálatát teszi lehetővé. Az adatokat összehasonlítják a begyűjtött mézmintákkal, ez alapján választják ki a hamis mézeket. Az OMME már több magyarországi mézmintát is küldött Franciaországba, az eredményekre azonban még várni kell. Lapunk úgy tudja, ez egy-két hetet vehet igénybe.

Az elnökhelyettes szerint az új módszer az egész unióban megoldhatja a hamisított méz okozta problémát, mert olcsó, pontos és gyors vizsgálatot tesz lehetővé, amellyel a hatóságok fellépése is hatékonyabb lehet. Addig is, ha kell, a méhészek újra elmennek Brüsszelbe, ahol horvát, román, szlovák, francia, görög és német kollégáikkal már a múlt héten is tüntettek a kínai mézimport szabályozásának szigorításáért.