Követendő német példa mézügyben

Egyelőre kevés üzletlánc polcairól került le gyanús eredetű termék. Nem adják fel a harcot a méhészek.

Gyöngyösi Balázs
2015. 11. 03. 5:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbgyűrűzik a mézbotrány Magyarországon, a méhész szakma pedig kitartóan érvel a fogyasztói társadalom egyik alapelve mellett, miszerint az olcsóbb termék nem biztos, hogy jobb. Sőt, Takács Ferenc a Magyar Nemzet érdeklődésére kijelentette: a magyarországi áruházláncok polcain lévő termékek többségénél az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” címkézés egyet jelent a rossz minőségű, önmagában fogyaszthatatlan, kínai méz használatával. Ahogy azt a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja lapunknak elmondta: az a mézcsomagoló, amelyik elsőként használt olcsó távol-keleti importot a keveréshez, jelentős árelőnyre tett szert, ezért a versenytársak jó része követte a példáját.

Úgy véli, míg Nyugat-Európában a jó minőségű méz mellett legfeljebb a keverés egyharmadához használják a kínai eredetű származékot, addig idehaza ez az arány egyes esetekben a háromnegyed részt is elérheti. Így nem csoda, hogy egy 1600-1700 forintba kerülő normál termékkel szemben akár 500 forinttal olcsóbbat is tudnak kínálni.

Nem kérünk az importszutyokból – hangzott el a magyar méhészek budapesti demonstrációján múlt pénteken. A szakágazat képviselői az Európai Unióba áramló hamis méz visszaszorításáért vonultak utcára. A magyarországi eseménnyel egy időben Brüsszelben is tüntettek, és petíciót nyújtottak be az Európai Bizottsághoz azzal a céllal, hogy kikényszerítsék az importméz mintáinak laboratóriumi vizsgálatát és a pontos eredetmegjelölést.

A dunavarsányi Aranynektár Kft.-t vezető Takács Ferenc a probléma gyökereinek orvoslására követendő példának nevezte a németországit: ott sikerült elérni az EU-n kívüli mézkeverékeknél a „kivéve Kína” jelölés használatát. Így tudták kiszorítani a német áruházak kínálatából a silány minőségű árut.

Abban bízik, hogy a kínai mézkeverékek forgalmazását a magyar bolthálózatok is mielőbb beszüntetik, azt viszont csalódottan vette tudomásul, hogy a többiek nem álltak be a példát mutató CBA mögé. Fodor Attila, az üzletlánc kommunikációs igazgatója ugyanis a termelők múlt pénteki figyelemfelkeltő demonstrációján jelezte: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által benyújtott jegyzőkönyvek alapján a kínai összetevőt tartalmazó mézkeverékeket leveszik a polcokról. Pedig elmondása szerint a vállalat szúrópróbaszerűen maga is ellenőrzi a termékei minőségét és biztonságát, a méz esetében eddig nem találtak problémás árut.

Lapunk utánajárt, akad-e olyan áruház, amely követheti a CBA példáját, a megkérdezett láncok többsége azonban úgy érzi, ez nem az ő harcuk. Megkeresésünkre a Reál közölte: országos szerződése csak magyar mézbeszállítóval van, akinek csak magyar származási helyű terméke van. Ugyanezt tudatta a G’Roby és a Lidl is, utóbbiról mi is meggyőződhettünk tegnap a budapesti üzletek véletlenszerű tesztje során. – A Coop az Aranynektár mézet szerzi be és forgalmazza, a szállító nyilatkozata alapján ez a termék kizárólag magyar alapanyagból készül, tehát nem kevert méz – tájékoztatta lapunkat az üzletlánc. Az Aldiban és a Sparban viszont találtunk kínai összetevőre utaló EU-n kívüli címkével ellátott terméket. – A Tesco polcain található mézek eredetmegjelölése teljes egészében megfelel a jogszabályi követelményeknek – közölte a hipermarket sajtóosztálya. Az Auchan fenntartja álláspontját, miszerint saját márkás, Tuti Tipp méze származási helye „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverékként” van ugyan feltüntetve, de ez a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelel, csak és kizárólag bevizsgált alapanyagokból készül, és jelenleg is megvásárolható az áruházaikban.

A legnagyobb fejtörést éppen ez okozza, hogy a laza szabályozási környezet jelenleg nem kényszeríti ki a gyengébb minőségű mézkeverékek elkülönítését a kifogástalan fajtamézektől. Így a hétköznapi vásárló számára nem egyértelmű, hogy mit kap a pénzéért.

A méhészek azonban nem adják fel. Cserényi Péter, az OMME elnökhelyettese tegnap arról számolt be, hogy több Magyarországon forgalmazott, hamisnak minősülő méz vizsgálati eredményeit küldte el egyesületük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), ezek alapján pedig reményeik szerint hamarosan lépéseket tehet a hivatal a hamisított kínai mézet tartalmazó termékek ellen.

A Méhészeti nemzeti program keretében évente több száz mézmintát ellenőriztet az OMME. A brémai mézlaboratórium a Magyarországról származó európai uniós és nem uniós mézkeverékek közül öt mintában mutatta ki a hamis kínai mézet, a vizsgált termékek 40 százaléka pedig ipari méznek minősült. Ez azt jelenti, hogy kizárólag ipari mézként lehetne forgalmazni.

Cserényi elmondta, emellett nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a nantes-i laboratórium mézre is akkreditáltatta a mágneses magrezonancia-vizsgálatot, amely egyszerre több mint 30 összetevő vizsgálatát teszi lehetővé. Az adatokat összehasonlítják a begyűjtött mézmintákkal, ez alapján választják ki a hamis mézeket. Az OMME már több magyarországi mézmintát is küldött Franciaországba, az eredményekre azonban még várni kell. Lapunk úgy tudja, ez egy-két hetet vehet igénybe.

Az elnökhelyettes szerint az új módszer az egész unióban megoldhatja a hamisított méz okozta problémát, mert olcsó, pontos és gyors vizsgálatot tesz lehetővé, amellyel a hatóságok fellépése is hatékonyabb lehet. Addig is, ha kell, a méhészek újra elmennek Brüsszelbe, ahol horvát, román, szlovák, francia, görög és német kollégáikkal már a múlt héten is tüntettek a kínai mézimport szabályozásának szigorításáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.