Jövőre már hiába fordul valaki az adóhatósághoz vagyonosodási vizsgálatot kérve valaki ellen, mert januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csak akkor indíthat ilyen eljárást, ha a rendőrség már nyomoz az illetővel kapcsolatban, méghozzá vagyon elleni bűncselekmény gyanújával. Akkor is indulhat ilyen eljárás, ha a NAV maga határoz róla, de nem állampolgári bejelentés nyomán. A közvélemény a politikusok számára kedvezőnek ítéli meg a változást, s valóban, ebben az évben is számos vagyonosodási vizsgálat indult politikusok és közszereplők ellen. A legnagyobb visszhangot egy májusi ügy kapta, amelyben Szijjártó Péter ellen a Demokratikus Koalíció kért eljárást, miután kiderült, hogy a külgazdasági és külügyminiszter 170 millió forintos ingatlant vásárolt magának Dunakeszin. De a miniszterelnök és tanácsadója, Habony Árpád ellen is kértek már vagyonosodási vizsgálatot ellenzéki pártok, ám az említett esetekben tudomásunk szerint nem talált kivetnivalót a NAV az érintettek vagyonosodásában. Az összes parlamenti pártot megkérdeztük arról, hogy az elmúlt öt évben hány vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek. Lapzártánkig csak az LMP, a Jobbik és az MSZP válaszolt.
Az LMP szóvivője szerint pártja korábban már többször kezdeményezett a politikai elittel szemben kötelező vagyonosodási vizsgálatot. A párt szerint az lenne a legjobb megoldás, ha törvény írná elő, hogy a megbízatás elején és a végén is kötelező legyen a vagyonosodási vizsgálat minden politikussal és azokkal a személyekkel szemben, akik közpénzzel gazdálkodnak. Kiemelték, a vizsgálatot nem a már teljes körűen politikai irányítása alatt álló NAV-nak, hanem az Állami Számvevőszéknek kellene elvégeznie. A Jobbik konkrét személy ellen nem kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot, azonban számos esetben feljelentést tett a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt. – Az ügyészség ezeket a feljelentéseket rendre elutasította, és az új fideszes szabályozás miatt, bármilyen nevetséges, jogilag megalapozatlan indokkal történt az elutasítás, a feljelentő nem élhet panasszal. A vagyonosodási vizsgálatok szigorítása szűkíti az adóhatóság mozgásterét, az új szabályozás szerint a NAV a jövőben csak akkor indíthat vagyonosodási vizsgálatot, ha a fenti bűncselekményeket a nyomozó hatóság is megalapozottnak találja – közölte lapunkkal a Jobbik. Hozzátették, a párt programjának része, hogy négyévente minden politikust kötelező vagyonosodási vizsgálat alá vonjanak.
A szocialisták szerint a kormánypárti politikusok azon mesterkednek, hogy nehezebben lehessen őket elszámoltatni. Az MSZP kérdésünkre közölte, hogy a bejelentést nem az adóhatósághoz, hanem a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személyhez kell megtenni. Ők Orbán Viktor, Rogán Antal és Szijjártó Péter ügyében a mentelmi bizottsághoz fordultak. A bizottság szerint azonban a feltételezés nem volt elég alapos, így nem fordultak az adóhatósághoz. A párt ezért korábban törvényjavaslatokat kezdeményezett és módosító javaslatokat is nyújtott be annak érdekében, hogy a vizsgálatok elrendelése ne lehessen a hatóság vagy az országgyűlési bizottság mérlegelésének a függvénye. – Nincs olyan passzus az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy vagyonosodási vizsgálat, hivatalosan nem létezik ez a fogalom. Hatféle ellenőrzés van, az adóhatóság az alatt, amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak hív, általában
a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatát végzi el. Adószakmai berkekben terjedő hírek szerint az ilyen vizsgálatok 90 százaléka feljelentés, s nem pedig a NAV-osok által sokszor emlegetett hatósági kockázatvizsgálat alapján alapján indul – mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő.
Személyes tapasztalatai szerint nagyságrendileg és átlagban 100 milliós vagyonnal rendelkező emberek a feljelentők célpontjai. Hozzátette, a változásról szóló pontos szakvéleményhez alaposabban kellene ismernie a törvényt, ehhez még nem jutott hozzá, egyelőre a sajtóból tájékozódik. Az ilyen vizsgálatokra szakosodott tanácsadó egy 40 millió forintos bankszámlán tartott összeg birtokosának esetét hozta fel példaként. Hiába van ugyanis ekkora összeg az illető bankszámláján, ha nem nyúl hozzá, amikor egy 20 millió forintos házat vásárol, a vizsgálat egészen biztosan eltitkolt jövedelem létét fogja megállapítani. Ha nem tudja igazolni az összeg eredetét, akkor a különbözetet adóhiánynak nyilvánítja a hatóság.
– Sokan próbálkoznak azzal védekezni, hogy örökség útján jutottak készpénzhez, csak elfelejtették bejelenteni. Olyan is akad, aki arra hivatkozik, hogy 2009 januárja előttről, vagyis az elévülés miatt idén már nem vizsgálható időből származik a jövedelme. Utóbbi magyarázatot azonban csak közhiteles dokumentumokkal, például bankszámlakivonattal, vagy közjegyző előtt kötött kölcsönszerződéssel bizonyítva fogadhatja el az adóhatóság. A NAV ellenőrzési gyakorlata átlagban háromhavi nettó keresetnek megfelelő összeget szokott elfogadni külön igazolás nélkül induló készpénzkészletként – mondta Michnai Attila.
