Egyre zavarosabb a letelepedési kötvények körüli jogi hercehurca, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap két közvetítő cég forgalmazási engedélyét is visszavonta. A Bánki Erik (Fidesz) által vezetett testület azért vonta meg a Cipruson bejegyzett Discus Holdings Ltd. és a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. engedélyét, mert az „elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt”. Úgy látszik, hogy a gazdasági bizottság már a saját maga által hozott jogszabályokat sem tartja be, mivel egyik cég esetében sem járt le a hároméves időszak. A Discus Holdings ugyanis 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a testület tegnapi időponttól, azaz december 15-től datálta a visszavonási határozatait.
Megkerestük Bánki Eriket is, aki a program indulásával indokolta a hároméves határidőt. Arra a felvetésünkre, hogy a törvény kihirdetési dátuma alapján csak jövő hét vasárnap járna le a határidő, azt felelte: a gazdasági bizottság idén már nem ülésezik többet. Egy cég viszont kapott újonnan engedélyt, ezzel kapcsolatban Bánki Erik elismerte lapunknak, hogy nem volt pályázat meghirdetve. – Nincs semmi meghirdetve külön, az emberek jelentkeznek – mondta lapunknak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem ismeri a jelentkezés pontos menetét, miután beérkezik a bizottsághoz a dokumentum, akkor foglalkoznak vele.
Megkerestük az Euro-Asia Investment Management Kínában élő tulajdonosát, Raj Rafaelt is, aki lapunknak elmondta: tegnap tudta meg, hogy a gazdasági bizottság visszavonta cége letelepedési államkötvények értékesítésére vonatkozó engedélyét.
– Ellentmondásosnak tűnik a testület határozata, hiszen még nem járt le a három év, amióta megkaptam az engedélyt, vagyis még bőven van egy fél évem, hogy további ügyfeleket hozhassak – mondta lapunknak Raj Rafael. A cégvezető ennek ellenére nem tervez jogi lépéseket, de egy hivatalos állásfoglalást fog kérni a bizottságtól, hogy mi lesz az ügyfeleivel, hiszen öt évig, az állampapírok lejártáig szerződésben áll velük. Azon kérdésünkre, köze lehet-e az engedély visszavonásának ahhoz, hogy múlt héten lapunknak interjút adott, azt felelte: furcsának tartaná, nem merné ezt feltételezni. Raj Rafael az elmondása szerint 40-50 állampapírt adott el.
A bizottság eközben újabb közvetítő-vállalkozásnak adott engedélyt, a szintén Cipruson bejegyzett Migrat Immigration Asia Ldt.-nek, amely Dél-Korea, Mongólia és Malajzia állampolgárainak értékesíthet magyar letelepedési kötvényt. A cég vezetője Bodó János, aki a céginformációs rendszer szerint éppen a múlt hónapban hozott létre Magyarországon is egy hasonló nevű vállalkozást, a Migrat Bevándorlási Zrt.-t. Az Index információi szerint Bodó Jánosnak Budapesten, az V. kerületben galériája is van, miközben tulajdonosa a 2013-ban dohányáru-nagykereskedelemre bejegyzett Trafikbrand Zrt. nevű cégnek is.
Nem ez az első eset, amikor az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett közvetítőcég Magyarországon is hasonló vállalkozást alapít. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. is Magyarországon tart fenn irodát, amely többek között orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz és üzbég állampolgároknak ad el letelepedési kötvényt. A hasonló nevű magyar cégnek, a VolDan Hungary Kft.-nek a budapesti V. kerületben, a Bécsi utcában található az irodája. A liechtensteini céget 2013. május 22-én jegyezték be Schaanban, majd másnap a társaság be is nyújtotta az Országgyűlés akkor még Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottságához a letelepedési kötvények forgalmazására vonatkozó kérelmét. Emiatt érthetetlen, hogy ha a Liechtensteinben alapított cégnek megfelel Magyarország árusítóhelyként, miért kellett a vállalkozást külföldön bejegyeztetni. Más érv nem nagyon látszik, mint az, hogy ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást. Ráadásul a letelepedési kötvény után az állam 2 százalékos hozamot is fizet, emiatt éri többek között kritika a programot, mivel olyan cégekhez kerül közpénz, amelyeknek az üzleti tevékenységéről nem áll rendelkezésre információ, mivel a gazdasági bizottság nem kér be könyvelési adatokat.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-as törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja meg. Idén szeptember 30-ig összesen 2886 befektető vásárolt letelepedési államkötvényt, ennek köszönhetően óvatos számítások szerint is 66,2 milliárd forint bevételre tettek szert a közvetítő-vállalkozások, amelyből 25,9 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények futamidejének végén.
