Úgy tűnik, Brüsszel csak akkor hajlik meg egy tagállam akarata előtt, ha az belengeti a kilépést, vagy legalábbis a tagságról szóló népszavazást. Erre következtethetünk Donald Tusk igyekezetéből, amelyet a brit kormánnyal folytatott huzavona során tanúsított, s melynek eredményeként végre előállt az EU-reformokról szóló javaslatcsomaggal. A tervezethez csatolt levelében az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy további nehéz tárgyalások várnak a felekre, ugyanakkor meg van győződve arról is, hogy közelebb jutottak a kompromisszumhoz.
Habár a Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba elküldött tervezet több területen engedményeket tesz Londonnak, az uniós szerződések őreként tevékenykedő Európai Bizottság üdvözölte a módosító javaslatokat. Jean-Claude Juncker elnök egyenesen így fogalmazott: „mindig is azt mondtam, szeretném, hogy Nagy-Britannia korrekt megállapodás alapján az Európai Unió tagja maradjon. A rendezési javaslat tisztességes Nagy-Britannia és a másik huszonhét tagállam számára is.”
Ezt minden bizonnyal másképp látják azok a munkavállalók – vagy jövő- és reménybeli munkavállalók –, akik rosszul járnának a módosításokkal. A javaslatcsomag szerint ugyanis a kormány az EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a vészféknek nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő szociális juttatások teljes körét. A tervek szerint frissen érkezett uniós munkakeresőként senki nem kaphatna azonnal segélyt, és féléves sikertelen munkakeresés után vissza kellene térni a küldő országba.
És van még tovább is: a szövegtervezet megengedi, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.
Portálunk megkeresésére Pogátsa Zoltán a javaslatcsomagról elmondta: ez nem más, mint egy zsarolási kísérletnek való behódolás. Most ugyanis annak lehettünk tanúi, hogy egy tagállam népszavazással fenyegeti az uniót, ami után a tanács és a bizottság ígérget, nehogy kilépjen. „Ha azt látja egy tagállam, hogy az egyiküknek ez sikerül, akkor végül mindenki zsarolni fog” – hangsúlyozta a közgazdász.