Titkosítanák a nemzeti bank költekezését

Negyvenöt perccel az ülés előtt közölte az Országgyűlés gazdasági bizottsága az MNB-t érintő napirendet.

A jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatai kezelésének módosítását Bánki Erik azzal indokolta, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket és egyéb szervezeteket, mert „az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye”. Ezért a törvény az MNB mérlegelésére bízza, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. Sőt a jegybank, ha úgy ítéli meg, tíz évre is előírhatja a titkosítást.

Bánki Erik szerint az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Hozzátette: az alapítványokat közhasznú alapítványokká sorolják át, éves jelentéseket készítenek majd, ezért nem csökken, hanem nő az átláthatóság. Lapunk kérdésére Bánki megerősítette: néhány pontot tekintve visszamenőleges hatályú lesz a folyó adatigénylési ügyekre. Azt is elmondta, hogy ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor nem adható be közérdekűadatigénylés, hiszen „nincs értelme, mert minden adat nyilvános, az alapítványok év végén közzéteszik a jelentésüket”.

Madarász László, az MNB felügyelőbizottságának (fb) Fidesz által delegált tagja lapunktól értesült a jegybankot érintő törvénymódosításról, emiatt érdemben nem is tudott reagálni a jogszabályváltozásra. Kérdésünkre annyit elmondott, áprilisban végez a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos vizsgálatokkal, mivel több külsős szakértővel is egyeztet a témában. Nyikos László, a Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tag a törvénymódosítás kapcsán megjegyezte: az MNB alapítványai által kezelt összegek közpénznek minősülnek, annak ellenére, hogy a jegybank nem része az államháztartásnak. – Ez annyit jelent, hogy az Állami Számvevőszék sem vizsgálhatja az alapítványok költéseit, ezáltal ellenőrizhetetlenné válhatnak a jegybank által létrehozott alapítványok pénzügyei – hangsúlyozta felügyelőbizottsági tag.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint a törvényjavaslat több ponton is sérti az átláthatóság alkotmányban lefektetett elvét, mivel a beadvány nem részletezi, konkrétan milyen indokkal lehet megtagadni az adatok kiadását. Hozzátette: az alapítványok vagyona „elveszíti közvagyon jellegét” kitétel az alaptörvényt és több sarkalatos törvényt is sért, eközben az sincs benne a javaslatban, milyen adatok kiadását lehet megtagadni.

Az ellenzéki pártokat felháborította a javaslat. Az LMP szerint a kormányoldal vélhetően a MNB pénzét is a Fidesz hátországához kívánja juttatni, offshore cégeken keresztül. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja úgy látja, hogy mostanra lehullt a lepel az MNB-s béreket illetően is, mivel a Fidesz lényegében eltörölte a kétmilliós bérplafont. A Demokratikus Koalíció pedig az Európai Unióhoz fordul az ügyben.

Egyébként nem az MNB az első a titkosítások sorában. A Magyar Posta Zrt. esetében is hasonló törvénymódosítással védené a kormány a cég gyanús ügyleteit, amiről szintén közérdekűadat-igénylés útján tájékozódnának ellenzékiek. Korábban beszámoltunk róla, a posta pályázat nélkül szerződött le az FHB-bankcsoporttal a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok üzemeltetésére, és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtására.

A jegybanktörvény módosításában szó van az MNB vezetőinek fizetésemeléséről is. Matolcsy György elnöki fizetése a jelenlegi 2,4 millióról bruttó öt-, az alelnökök havi apanázsa 4,5 millióra nő. A monetáris tanács tagjainak a javaslat értelmében havi bruttó hárommillió forintot juttatna, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnökének, a fideszes Papcsák Ferencnek nőne a legnagyobb mértékben, közel kétszáz százalékkal, a jövedelme, miután a jelenlegi 1,2 millióról 3,5 millió forintra hízik a bére. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben azzal indokolta Simor Andrásnak, az MNB akkori vezetőjének havi nyolcmilliós fizetésének kétmillióra csökkentését, hogy azt az adófizetők állják.