Úgy tűnik, hogy a többségében állami tulajdonú Magyar Postához hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében is titkolózik a kormány. A 250 milliárd forint közpénzből létrehozott MNB-alapítványok nem nyilatkoznak az általuk kezelt közpénzek felhasználásáról: így nem tudni, hogyan gazdálkodnak a rájuk bízott százmilliárdokkal, kivel, mikor és milyen tárgyban szerződnek. Nem is igyekeznek a nyilvánosság elé állni, amit alátámaszt, hogy Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke ugyanis – fű alatt – olyan törvénymódosítást adott be, amely a jegybanki alapítványok és gazdasági társaságok esetében szűkítené, gyakorlatilag azonban ellehetetlenítené a közérdekűadat-igénylést. A törvényjavaslat szerint az MNB alapítványainak vagyona elveszítené közvagyon jellegét, ezért arról nem kell a nyilvánosságnak számot adni.
Bánki Erik hétfő délelőtt adta be az erről szóló törvénymódosítási javaslatát, amiről a gazdasági bizottság tagjai is csupán 45 perccel az ülés kezdése előtt kaptak értesítést. Tóth Csaba, a testület szocialista alelnöke emiatt a javaslat tárgyalásának elhalasztását kérte, miközben Volner János jobbikos képviselő a bizottsági ülésen kifogásolta, hogy még annyi ideje sem volt, hogy végigolvassa a javaslatot. – Az MNB tulajdonosa a magyar állam, de az nem gyakorolja a magyar jegybankban a tulajdonosi jogait. Az állam, úgy tűnik, hogy kétszázmilliárd forintnyi zsebpénzt adott Matolcsy Györgynek – tette hozzá Volner János. (A fideszes többségű testület egyetértett a módosítással, a parlament pedig kedden áldását is adhatja a törvénymódosításra, mi-után Bánki Erik „kivételes”, vagyis gyorsított eljárásban kérte annak elfogadását.)
Nem hiába titkolnák az MNB ügyeit, hiszen Tóth Bertalan szocialista képviselő öt perben támadta meg a jegybank alapítványait, mert azok megtagadták a válaszadást a közérdekűadat-igénylésére. A képviselő minden perben nyert első fokon, sőt az egyik esetében már másodfokon is kimondta a bíróság: az MNB-alapítványoknak ki kell adniuk az adatokat. Szerinte a módosítás lényegesen csökkentené az alapítványok gazdálkodásának átláthatóságát, azok nyilvánosságát el akarják lehetetleníteni.
A jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatai kezelésének módosítását Bánki Erik azzal indokolta, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket és egyéb szervezeteket, mert „az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye”. Ezért a törvény az MNB mérlegelésére bízza, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. Sőt a jegybank, ha úgy ítéli meg, tíz évre is előírhatja a titkosítást.
Bánki Erik szerint az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Hozzátette: az alapítványokat közhasznú alapítványokká sorolják át, éves jelentéseket készítenek majd, ezért nem csökken, hanem nő az átláthatóság. Lapunk kérdésére Bánki megerősítette: néhány pontot tekintve visszamenőleges hatályú lesz a folyó adatigénylési ügyekre. Azt is elmondta, hogy ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor nem adható be közérdekűadatigénylés, hiszen „nincs értelme, mert minden adat nyilvános, az alapítványok év végén közzéteszik a jelentésüket”.
Madarász László, az MNB felügyelőbizottságának (fb) Fidesz által delegált tagja lapunktól értesült a jegybankot érintő törvénymódosításról, emiatt érdemben nem is tudott reagálni a jogszabályváltozásra. Kérdésünkre annyit elmondott, áprilisban végez a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos vizsgálatokkal, mivel több külsős szakértővel is egyeztet a témában. Nyikos László, a Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tag a törvénymódosítás kapcsán megjegyezte: az MNB alapítványai által kezelt összegek közpénznek minősülnek, annak ellenére, hogy a jegybank nem része az államháztartásnak. – Ez annyit jelent, hogy az Állami Számvevőszék sem vizsgálhatja az alapítványok költéseit, ezáltal ellenőrizhetetlenné válhatnak a jegybank által létrehozott alapítványok pénzügyei – hangsúlyozta felügyelőbizottsági tag.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint a törvényjavaslat több ponton is sérti az átláthatóság alkotmányban lefektetett elvét, mivel a beadvány nem részletezi, konkrétan milyen indokkal lehet megtagadni az adatok kiadását. Hozzátette: az alapítványok vagyona „elveszíti közvagyon jellegét” kitétel az alaptörvényt és több sarkalatos törvényt is sért, eközben az sincs benne a javaslatban, milyen adatok kiadását lehet megtagadni.
Az ellenzéki pártokat felháborította a javaslat. Az LMP szerint a kormányoldal vélhetően a MNB pénzét is a Fidesz hátországához kívánja juttatni, offshore cégeken keresztül. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja úgy látja, hogy mostanra lehullt a lepel az MNB-s béreket illetően is, mivel a Fidesz lényegében eltörölte a kétmilliós bérplafont. A Demokratikus Koalíció pedig az Európai Unióhoz fordul az ügyben.
Egyébként nem az MNB az első a titkosítások sorában. A Magyar Posta Zrt. esetében is hasonló törvénymódosítással védené a kormány a cég gyanús ügyleteit, amiről szintén közérdekűadat-igénylés útján tájékozódnának ellenzékiek. Korábban beszámoltunk róla, a posta pályázat nélkül szerződött le az FHB-bankcsoporttal a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok üzemeltetésére, és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtására.
A jegybanktörvény módosításában szó van az MNB vezetőinek fizetésemeléséről is. Matolcsy György elnöki fizetése a jelenlegi 2,4 millióról bruttó öt-, az alelnökök havi apanázsa 4,5 millióra nő. A monetáris tanács tagjainak a javaslat értelmében havi bruttó hárommillió forintot juttatna, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnökének, a fideszes Papcsák Ferencnek nőne a legnagyobb mértékben, közel kétszáz százalékkal, a jövedelme, miután a jelenlegi 1,2 millióról 3,5 millió forintra hízik a bére. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben azzal indokolta Simor Andrásnak, az MNB akkori vezetőjének havi nyolcmilliós fizetésének kétmillióra csökkentését, hogy azt az adófizetők állják.
