Hajmeresztő elképzelésnek nevezte Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár azt a törvénymódosító javaslatot, amely szerint a kormány országgyűlési, illetve minden egyéb ellenőrzés nélkül vállalhatna költségvetési kiadásokat úgy, hogy még nem áll rendelkezésre azok fedezete. A Lázár János kancelláriaminiszter által jegyzett javaslat a közgazdász szerint a szocialista időket idézi, amikor költségvetés ugyan volt, de nem az határozta meg, hogy a kormány mikor mire költ, hanem hogy a különböző érdekkijáró erőkkel milyen egyezségre sikerült jutnia. – Ha megvalósul az elképzelés, az azt a veszélyt rejti magában, hogy a sok kötelezettségvállalás miatt jelentősen túlléphetik a büdzsét. A másik gond, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül keletkeznek költségvetést terhelő kötelezettségek – fejtegette Mellár Tamás. – Ha valaki a kormányban úgy dönt, hogy erre vagy arra akar költeni, akkor még arra a formális kötelezettségre sem kell majd figyelemmel lennie, hogy azt a parlament megtárgyalja, s szavazni kell róla.
Ha nincs korlát, akkor olyan kiadásokra is sor kerülhet, amelyeket nehéz volna elfogadtatni a közvéleménnyel.
Ez a következő lépcsője az elmúlt időszakban tapasztalható központosítási folyamatnak – tette hozzá.
Róna Péter közgazdász hasonlóképpen látja a törvényjavaslat jelentőségét. – A költségvetés nyilvános dokumentum, amelyből világosan ki lehet olvasni, hogy mit mire költ az ország. A Lázár János miniszter által benyújtott javaslat értelmében ez az átláthatóság és ellenőrizhetőség megszűnik, ahogy az alaptörvénynek az a kitétele is, hogy a költségvetést az Országgyűlés hagyja jóvá – fejtette ki kérdésünkre.
– A törvényjavaslat értelmében ugyanis azt, amit a parlament jóváhagyott, a miniszterelnök vagy a kormány valamely tagja átalakíthatja. Egyébként nem új jelenség, hogy a parlament ellenőrzése alól kivonnak jelentős nagyságú közpénzeket, hiszen a Magyar Nemzeti Bank is ezt teszi, amikor a nyilvánosság kizárásával gazdálkodik közpénzekkel. De a kabinet már korábban is világossá tette, hogy kormányrendeletekkel, azaz a nyilvánosság kizárásával szeretne kormányozni, nem pedig a törvényhozáson keresztül. Ebbe a rendszerbe illeszkedik a mostani törvényjavaslat is – vélekedett a közgazdász.