Ellenőrzés nélkül költekeznének

Az Országgyűlést és a nyilvánosságot is ki akarja zárni a kormány a közpénzek ellenőrzéséből.

A jogszabály-módosítás a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón is szóba került. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta a sajtóban megjelenteket, szavai szerint mindössze arról van szó: a döntéssel lehetőséget szerettek volna teremteni rá, hogy a havonta felhalmozódó költségvetési maradványt a lehető leggyorsabban föl lehessen használni.

Lázár János magyarázata Mellár Tamás szerint félrevezető.

A költségvetésben ugyanis van egy bizonyos fajta ciklikusság. Amíg a kiadások viszonylag egyenletesek, a bevételek egyenetlenül érkeznek. A negyedéves adóbevallók például háromhavonta fizetnek be nagyobb összegeket, így időszakonként igen jelentős összeg halmozódik föl a költségvetésben, amit a javaslat értelmében mindenféle ellenőrzés nélkül költhetne el a kormány. Ha a jogszabályt elfogadják, akár az is megtörténhet, hogy tudatosan alátervezik a költségvetési bevételeket, mert így a szokásosnál nagyobb összegek halmozódhatnak föl, amelyet az Országgyűlés és így az ország nyilvánossága elől eltitkolva költhetnek el.

A napokban benyújtott törvényjavaslatban rejlő veszélyekről először egyébként a Napi.hu adott hírt. A portálon megjelent cikk szerint szabad kezet adna magának a kormány a költségvetésen felüli költekezésre, ha a parlament elfogadja a kancelláriaminiszter által a költségvetési törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Az írás szerint az alig egyoldalas módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kifizetéseket a költségvetés terhére anélkül, hogy ahhoz az Országgyűlés hozzájárulna. A módosítás elfogadása esetén ugyanis a kormány határozatban vagy rendeletben dönthetne arról, hogy olyan kötelezettségeket vállaljon, amelyeknek adott pillanatban nincs meg a forrásuk. A jelenlegi rendszerben, ha nem áll rendelkezésre a költségvetésben egy adott feladatra elegendő összeg – mert nem tervezték előre, vagy mert a teljesítéséhez nincs elegendő forrás a tartalékban –, a parlamenti többség módosíthatja a törvényt. Feltéve, hogy fontosnak tartja a kérdéses feladat ellátását.

De ha megszavazzák a vitatott módosítójavaslatot, akkor még kormányülésre sem lesz szükség egy-egy ilyen akcióhoz, azaz mindenféle kontroll nélkül vállalhat költségvetésen túlmutató kötelezettséget a kormányfő vagy helyettese, hiszen kormányhatározatot bármelyikük kiadhat. További lazítás a jelenlegi rendszerhez képest, hogy amíg most csak a költségvetés végrehajtásáért felelős kormánytag – a jelenlegi felállásban a nemzetgazdasági miniszter – terjeszthet elő ilyen javaslatokat, addig a jövőben bármelyik miniszter megtehetné ezt. Csavar a dologban, hogy a feladathoz szükséges forrást csak a kötelezettségvállalás után kell megtalálni, mégpedig a folyamatban egyáltalán nem résztvevő, költségvetésért felelős miniszternek.

A Napi.hu-nak nyilatkozó közigazgatási szakértő szerint extrém esetben az is előfordulhat, hogy éppen az a gazdasági miniszter tudja meg utólag a kötelezettség keletkezését, akinek elő kell teremtenie a szükséges összeget. Az elképzelés szerint a gazdasági miniszternek minden év végéig kellene gondoskodnia a szükséges pénzről. A költségvetés kötelezettségvállalása – azaz a fizetési kötelezettség – akkor is fennáll, ha mégsem sikerül az év végéig előteremteni a tárcavezetőnek az összeget. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen kötelezettségvállalások növelik a költségvetés hiányát, ami mindenképpen ellenkezik a nullszaldós, azaz hiány nélküli büdzsé nemrég felvetett elképzelésével.