Törvényalkotással védi titkait a kormány

Tóth Bertalan szerint még a piaci cégek működése is átláthatóbb, mint a magyar államé.

– Néhány hét alatt a kormánypárt két törvényt is módosított az ön által indított adatigénylési perek miatt. Milyen érzés a hatalom érdeklődésének középpontjában lenni?
– Megtiszteltetésnek is vehetném, de inkább felháborító, hogy „rám szabott” jogszabályokat hoznak. Néhány évvel ezelőtt több állami céget kerestem meg közérdekűadat-igénylés kapcsán. Válaszok helyett azonban csak elutasításban volt részem, így kénytelen voltam bírósági eljárásokat kezdeményezni. Az első sikert a MET Zrt. szerződéseivel értem el. (A MET részben offshore-hátterű vállalkozások tulajdonában van, és az állam egyedül ezt a céget vonta be a nyugat felől érkező gázimportba – a szerk.) Arra voltam kíváncsi, hogy az állami tulajdonú MVM Partner Zrt. miért a MET-et szemelte ki az Ausztrián keresztül érkező gázbehozatal szinte egyedüli szereplőjének, mindezt nyílt pályázat nélkül. A bíróság nekem adott igazat, és a cégnek ki kellett adnia a szerződéseket. Ezekből kiderült, hogy nem teljesült a kormány által kitűzött cél, miszerint nyugati irányból is sikerüljön olcsó gázt behozni az országba a távhő- és közületi ellátás biztonsága érdekében. Ez a gázmennyiség ugyanis nem jutott el sem a távhő-, sem a közületi szolgáltatókhoz, hanem a MET-nél „landolt”. Mint kiderült, a MET az osztrák oldalon a saját, Svájcban bejegyzett leánycégén keresztül adta el lényegében önmagának az olcsónak számító gázt, amit végül drágábban értékesített hazánkban. Óvatos számítások szerint is mintegy 150 milliárd forintnyi bevételt könyvelhetett el a cég az állam hathatós közreműködésével. Éppen hétfőn kérte ki az ügyészség a mentelmi jogomat, mert a MET Zrt. rágalmazás miatt feljelentett. Ma pedig Pécsre kell utaznom a bíróságra, mert a cég húszmillió forintos pert indított ellenem jó hírnév megsértése miatt.

– Ha így folytatja, lassan Matolcsy György jegybankelnök is be fogja perelni, hiszen úgy tűnik, hogy az ön adatigénylési pere miatt módosította tegnap a parlament a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt. Az MNB alapítványaival mi volt a gond?
– Összesen öt pert indítottam tavaly az MNB alapítványainak működése és finanszírozása kapcsán. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány esetében már másodfokú jogerős ítéletet hozott a bíróság, amely arra kötelezte a szervezetet, hogy hozza nyilvánosságra az általa kötött szerződések adattartalmát, vagyis hogy kikkel mekkora összegű szerződéseket kötött az alapítvány, sőt, a kuratóriumi döntések jegyzőkönyveit. Ez azért érdekes, mert Matolcsy György az MNB elnökeként az alapítvány kuratóriumi vezetője is egy személyben. A jegybank tulajdonosi vagyon formájában 260 milliárd forintot bocsátott az alapítványok rendelkezésére. Ezzel a hatalmas összeggel azért nem akartak a nyilvánosság előtt elszámolni, mert véleményük szerint a nemzet bankjától kapott milliárdok nem számítanak közpénznek. Abszurdnak tartom ezt az érvelést, mert ennyi erővel az állam is létrehozhat alapítványokat, amelynek adófizetői forintokat utal, majd azt mondja, hogy innentől kezdve a szervezeteknek juttatott összegek nem számítanak közpénznek. A bíróság viszont az alaptörvényből és az alkotmánybírósági határozatokból egyértelműen levezeti, hogy a jegybanki alapítványok közpénzzel gazdálkodnak. A Fidesz a tegnapi jogszabály-módosítással lényegében törvényalkotási módszerrel megy szembe egy jogerős bírósági ítélettel.

– Befolyásolja-e a bírósági ítéletet az, hogy a törvényt tegnap módosította az Országgyűlés, hiszen visszamenőleg is alkalmazhatják az új jogszabályt. Mi lesz, ha az MNB alapítványa nem adja ki a közérdekű adatokat?
– Négy per esetében csak elsőfokú ítéletem van, vagyis ezek még függő eljárásoknak tekinthetők, miközben a másodfokú bírósági ítélet már végérvényesnek számít. Itt a jegybanki alapítványnak ki kell adnia az adatokat. A héten várom a Fővárosi Ítélőtábla írásbeli ítéletét; amint megérkezik, az alapítványnak 15 napon belül eleget kell tennie az adatközlésnek. A többi perből kettőt megnyertem, és szintén kettőt elvesztettem. Mivel az elsőfokú ítéleteket az ítélőtábla tárgyalja újra – s bár nincs hazánkban precedensjog –, fontos, hogy az ítélőtábla hogyan döntött egy korábbi hasonló ügyben. Amennyiben nem kapom meg a közérdekű adatokat, az Alkotmánybírósághoz fogok fordulni, bár nem én leszek az egyedüli, mert az elfogadott jogszabály sokak szerint eleve alaptörvény-ellenes. Úgy gondolom, mindenkinek joga van tudni, hogy a jegybank alapítványai milyen körülmények mellett vásároltak több milliárd forintért műtárgyakat, írtak-e ki közbeszerzést ezekre, miért és hogyan vettek ingatlanokat, kikkel, illetve milyen cégekkel mennyiért kötöttek szerződést a köz pénzén.

– Nem a jegybankkal kezdődött a fideszes törvénymódosítási cunami. A többségében állami tulajdonú Magyar Posta ügyeivel kapcsolatban is pereskedik. Tegnap új jogszabályt fogadott el a parlament, amely szintén visszamenőleges hatályú. Mi a gond a postával?
– Ebben az esetben is egyszerű közérdekűadat-igényléssel kezdtem, de miután nem válaszolt a cég, peres útra tereltem az ügyet. Összesen öt per van folyamatban a postával és leányvállalataival kapcsolatban, amelyek arról szólnak, hogy miért használhatja magáncég üzleti haszonszerzésre egy többségében állami vállalat erőforrásait. Miután a posta 2013-ban szerződést bontott az Erstével és az OTP-vel, helyüket – mint később kiderült, pályáztatás nélkül – átvette az FHB bankcsoport. A postával közös cégein keresztül a csoport biztosítja a postákon elhelyezett bankkártyás terminálokon a csekkbefizetést, de egy speciális állampapírt is csak rajtuk keresztül lehet jegyezni. Furcsának tartom, hogy egy bankcsoport üzleti haszonszerzés céljából, szinte saját hálózataként kezelje a köztulajdonban lévő, mintegy 2700 országos postafiókot. A parlament tegnap az új postatörvény elfogadásával lényegében visszamenőleges hatállyal védi a részben állami és magánérdekek titkait. Természetesen ebben az esetben is az Alkotmánybírósághoz fogok fordulni, ha nem kapom meg a közérdekű információkat.

– A bíróságoknak eddig is mérlegelési joguk volt az üzleti szerződések esetében. Miért nem bízik a kormány a független bíróságokban?
– Mert a bíróságok tiszteletben tartják a jogszabályokat, és nem úgy táncolnak, ahogy a Fidesz fütyül. Evidens, hogy ha egy állami cég esetében rontja a versenytársakkal szembeni pozícióját egy üzleti titok nyilvánosságra hozatala, azt nem kell közölnie a vállalatnak. Erre a bíróságok is figyelnek, és nekem mint adatkérőnek is természetes, hogy tudomásul veszem. Általában ezeket az információkat kitakarják a szerződésből, amelynek többi része azonban továbbra is nyilvános. A Fidesz azonban nem bízik a bíróságokban, és valamiért titkolja ezeket az adatokat, mert valami nincs rendben az állami cégekkel és a közelükben feltűnő magánérdekkel. A kabinetnek tudomásul kell vennie: ha az állami cégek aktív piaci szerepre törnek, akkor rájuk – értelemszerűen – szigorúbb szabályok vonatkoznak a nyilvánosság tekintetében. De mondok egy másik példát. Egy részvénytársaságnak is be kell számolnia a részvényeseinek a tevékenységéről, még akkor is, ha valakinek csak egy darab részvénye van. A kivetett adókon keresztül az állam részvényesei lényegében az adófizetők, vagyis a magyar állampolgárok. A kormánytagok manapság egyre gyakrabban hivatkoznak a piaci magatartásra. Csak emlékeztetni szeretném őket arra, hogy még a részvénytársaságok működése is átláthatóbb sok esetben, mint a magyar államé.

– Melyik állami cég vagy intézet lehet a következő a posta és a jegybank után?
– Jelenleg 26 perem zajlik. Nem lennék meglepve, vagy hogy egy klasszikust idézzek, nem lenne életszerűtlen, hogy egy szép reggel valamelyik kormánypárti képviselő arra ébredne, hogy törvénymódosítást kezdeményez az állami tulajdonú Magyar Földgázkereskedő Zrt. vagy a Főgáz Zrt. esetében a közérdekű adatok szűkítése céljából.