Abszurd helyzet a letelepedési kötvények körül

A forgalmazó cégeket nem ellenőrzi senki, noha az OGY gazdasági bizottságának lenne erre jogköre.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, ezeket egy kivétellel olyan offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A letelepedésikötvény-program lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. A letelepedési program indulása óta az idén áprilisig 3565 kötvényt adtak el. Lapunk számítása szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 32 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.