Az utóbbi időben egyre több hír jelent meg arról, hogy valamilyen formában probléma jelentkezett a biotermékeket gyártó vagy forgalmazó cégeknél. Ahogy lapunk is beszámolt róla, a múlt héten egy székesfehérvári mézforgalmazó cégről derült ki, hogy felcukrozott áruval kereskedik. De nemcsak mézzel, hanem fűszerrel, takarmánnyal és számos más termékkel is buknak le gyártók és kereskedők.
– Ha valaki bioterméket állít elő, jelentős többletköltségei keletkeznek. A magasabb bevétel reményében sokan próbálkoznak azzal, hogy ilyen címkével adják el az árujukat. A képlet rendkívül egyszerű: ha olcsón, nem organikus módszerrel előállított terméket dobnak piacra a biotermék árán, könnyedén juthatnak több bevételhez. Ennek megakadályozására uniós szinten átlátható, követhető, visszakereshető ellenőrzési rendszer van érvényben – mondta lapunknak Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető tanára.
A szabályos körülmények között előállított biotermékek hozama alacsonyabb, mint a hagyományos módon előállított mezőgazdasági termékeké, így nem véletlen, hogy drágábbak is. A tudatosabb fogyasztók azonban hajlandók többet fizetni valamiért, amit egészségesebbnek vélnek.
A professzor elmondta, a biotermékeket nem szabad műtrágyával és növényvédő szerekkel kezelni. Ennek azonban nem csupán kedvező hatásai lehetnek, hanem potenciálisan veszélyes is lehet. Ha például nem használnak gombaölő szert, akkor megjelenhetnek a gombatoxinok a termékben, s ez káros lehet az egészségre.
– Sokan azt gondolják, hogy a kukacos a jó alma, mert azt biztosan nem permetezték. De a kérdés az, hogy valóban így van-e. Ráadásul a biotermékek választását leginkább az a hit motiválja, hogy a természetes egyenlő az egészségesebbel. Ez a sztereotípia azonban egyáltalán nem állja meg mindig a helyét. A laikusok nem ismerik az egészség természettudományos alapjait, vannak például, akik azt hiszik, hogy a gyümölcsökben lévő C-vitamin egészséges, míg a szintetikusan előállított mérgező, mert az „molekulát” tartalmaz.
Igaz, szigorú szabályok kötik, mit nevezhetünk biónak, de az utóbbi idők példái azt mutatják, hogy sokan kijátsszák a rendszert. Az egyébként ilyen téren megbízhatóbbnak tartott Németországban is volt példa jelentős mértékű csalásra a közelmúltban. A befektetés nélkül elérhető nyereség ugyanis vonzza az etikátlan nyerészkedőket – emelte ki a biológus. Egyébként ha egy cégről kiderül, hogy csalt a termékkel, akkor idehaza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jogosult arra, hogy eljárjon az ügyben. Általában felfüggesztik, megbüntetik az adott vállalkozást, de rendőrségi feljelentés legfeljebb okirat-hamisítás miatt jár.
