A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez való felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos képviselő néhány hete, az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor elutasított. A béremelés lehetőségeiről ezúttal Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökét kérdeztük. Mint kifejtette, az olyan, nagyszámú kétkezi munkást igénylő ágazatokban, mint az építőipar, mindenképp segítene a munkabérekre rakodó járulékok csökkentése, ám a piac sok esetben még nem képes megfizetni azt a bért, amit a szakmunkások joggal várnának el.
A problémák gyökere a recesszióra vezethető vissza; a 2008 utáni évek a megrendelések elmaradását, így rendkívül alacsony fizetéseket, valamint a feketemunka terjedését hozták, a lánctartozás mértéke pedig elérte a 400 milliárd forintot. A problémák leküzdésére a 2010-es évek elején kapott kormányzati hátszelet az az ágazati kezdeményezés, hogy évről évre meghatározzák a minimális rezsiórabért, ami – Koji László szavai szerint – ma átlagosan 2550 forint plusz áfa. Ám ez az összeg nem elég arra, hogy megakadályozza az elvándorlást, illetve a pályaelhagyást. Legalább 3500 forint körüli órabérrel és évente 10 százalék körüli béremeléssel kellene számolni.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy míg az elmúlt nyolc évben 80 ezerrel csökkent az építőipari dolgozók száma, mindössze 12 ezer új szakmunkás talált állást. A csökkenés felerészben pályaelhagyásnak, felerészben a külföldi munkavállalásnak tulajdonítható – fejtette ki az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve: már Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is lényegesen nagyobb hatékonysággal működik az építőipar, mint idehaza, mivel az élőmunkát sok esetben fejlett eszközökkel tudják kiváltani. A hatékonyság terén Romániával, Szerbiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Ha tehát gépek beszerzésére kapnának támogatást az ágazati társaságok, már az is nagy segítség lenne, mivel ezáltal több jutna bérfejlesztésre is. Koji megjegyezte még, hogy a növekedési hitelprogram ösztönzőleg hatott ugyan, de a legyengült ágazat legtöbb szereplője önerő híján nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel.
