A cég jellemzően két kilogramm alatti levélpostai küldeményeket ad fel postán, ezeket Európán belül 3–5 nap alatt kézbesíti normál esetben a Magyar Posta. Karácsony előtt azonban lényegében összeomlott a szervezet csomagküldő szolgálata. Akkor mi is beszámoltunk a cég viszontagságairól, a többségében állami tulajdonú posta azonban csak kisebb késéseket ismert el a karácsonyi forgalomnövekedésre hivatkozva. A magyar internetes áruház is december 19-én adta fel azt az egy kilogramm körüli csomagot Litvániába, amelynek karácsony előtt kellett volna megérkeznie a címzetthez. A küldemény azonban tegnap még úton volt. A Magyar Posta nyomon követési rendszerében csak annyit lehet látni, hogy két napig hevert a csomag a postán, majd a feladást követő harmadik napon indult el külföldre. Tegnap a rendszer ugyanezt mutatta, vagyis a feladást követő tizedik munkanapon (az ünnepnapokat és a hétvégéket nem számoltuk bele) még mindig úton van a célországba. A postán annyit mondtak, hogy ha megérkezik a csomag Litvániába, akkor lesz változás a nyomon követő rendszer státusában.
Más csomagküldő szolgálatok esetében a nyomon követés folyamatosan frissül, folyamatosan látni, hol tart a csomag. – Nehéz elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy a Magyar Posta nem tudja napi szinten nyomon követni az általa szállított csomagot, míg a versenytársak meg tudják oldani – mondta lapunknak a webáruház tulajdonosa.
Miután a küldemény nem érkezett meg az ígért 3–5 napon belül, a postán azt mondták a vállalkozónak, hogy a feladást követő 21. nap után tehet panaszt egy másik, nagyobb postahivatalban. Az állami vállalat árai egyébként viszonylag kedvezőnek mondhatók a konkurenciához képest, mivel a jellemzően kis cégek, amelyek nem tudnak havi minimális csomagmennyiséget garantálni, nem kapnak kedvezményt a nagy futárcégektől, ezért csak drágábban, listaáron tudnak velük szerződni. Azzal azonban, hogy a posta túl lassan szállítja ki az ügyfeleknek a csomagot, a vállalkozásnak komoly hitelességi és anyagi veszteséget okoz.
Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Posta körüli gyanús privatizációs ügyleteket a kormány úgy próbálta meg eltitkolni, hogy módosította az állami céggel kapcsolatos jogszabályt: az egyetemes szolgáltatáson, lényegében a levélkihordáson kívül valamennyi üzleti tevékenysége titkos. Emlékezetes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen a posta csomagküldő szolgáltatásával magyarázta, hogy miért kell a többségében állami tulajdonú vállalat szerződéseit titkolni. A kancelláriaminiszter szerint a posta komoly versenyhelyzetben van a többi futárcéggel szemben az online kiskereskedelem dinamikus bővülése miatt, és ebben a versenyben kell helytállnia – úgy látszik, egyelőre kevés sikerrel.
A nyereséges állami cég eközben komoly munkaerőhiánnyal küzd, ami nem is csoda, hiszen az érdemi fizikai munkát végző alkalmazottak egy része a minimálbér körül keres, és ilyen alacsony fizetésért senki nem akar ott dolgozni. A csomagszállító cégek eközben több volt postai munkatársat is átcsábítottak, az állami vállalatnál emiatt nagy a munkaerő fluktuációja is. A posta korábban arra hivatkozott, hogy karácsony környékén a napi küldeményvolumen rendszeresen megduplázódik. A csúcsidőszakot jelentő november közepétől december közepéig tartó időszakban például 30 százalékkal több csomagot kezelt a Magyar Posta, mint tavaly ugyanebben az időintervallumban. Úgy tűnik azonban, hogy más cégeknek ez nem jelentett gondot.
– Az év végére a UPS 14 százalékos növekedéssel számolt a korábbi évek azonos időszakához képest, és ennek megfelelően az ünnepi időszakra világszinten 95 ezer embert vett fel – közölte lapunkkal az amerikai csomagküldő cég. Abban, hogy a Magyar Posta nem tudott megbirkózni az év végi csomagküldési hajrával, közrejátszhatott az is, hogy többségében pénzügyi szakemberek vezetik az alapvetően logisztikai vállalatot. Az igazgatóság új elnöke Illés Zoltán közgazdász, aki több mint húsz évig dolgozott a bankszektorban, így többek között az ABN Amro Bank és az OTP cégeiben töltött be pozíciókat. A cég hatfős igazgatóságában senki nincs, aki korábban logisztikával foglalkozott volna.
A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig a diplomás munkavállaló hiányzik – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi felméréséből. A vállalatok tizede keres megfelelő képzettségű vezetőt, az adminisztratív területeken azonban nincs munkaerőhiány. A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra. A szakmunkásképzési rendszer nem tudja enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt: egyrészt sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentősen a minimálbért.
