Még mindig nem érkeztek meg a csomagok

Kudarcba fulladt a Magyar Posta piaci szerepvállalása, pedig az állami cég kedvéért még törvényt is módosítottak.

Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Posta körüli gyanús privatizációs ügyleteket a kormány úgy próbálta meg eltitkolni, hogy módosította az állami céggel kapcsolatos jogszabályt: az egyetemes szolgáltatáson, lényegében a levélkihordáson kívül valamennyi üzleti tevékenysége titkos. Emlékezetes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen a posta csomagküldő szolgáltatásával magyarázta, hogy miért kell a többségében állami tulajdonú vállalat szerződéseit titkolni. A kancelláriaminiszter szerint a posta komoly versenyhelyzetben van a többi futárcéggel szemben az online kiskereskedelem dinamikus bővülése miatt, és ebben a versenyben kell helytállnia – úgy látszik, egyelőre kevés sikerrel.

A nyereséges állami cég eközben komoly munkaerőhiánnyal küzd, ami nem is csoda, hiszen az érdemi fizikai munkát végző alkalmazottak egy része a minimálbér körül keres, és ilyen alacsony fizetésért senki nem akar ott dolgozni. A csomagszállító cégek eközben több volt postai munkatársat is átcsábítottak, az állami vállalatnál emiatt nagy a munkaerő fluktuációja is. A posta korábban arra hivatkozott, hogy karácsony környékén a napi küldeményvolumen rendszeresen megduplázódik. A csúcsidőszakot jelentő november közepétől december közepéig tartó időszakban például 30 százalékkal több csomagot kezelt a Magyar Posta, mint tavaly ugyanebben az időintervallumban. Úgy tűnik azonban, hogy más cégeknek ez nem jelentett gondot.

– Az év végére a UPS 14 százalékos növekedéssel számolt a korábbi évek azonos időszakához képest, és ennek megfelelően az ünnepi időszakra világszinten 95 ezer embert vett fel – közölte lapunkkal az amerikai csomagküldő cég. Abban, hogy a Magyar Posta nem tudott megbirkózni az év végi csomagküldési hajrával, közrejátszhatott az is, hogy többségében pénzügyi szakemberek vezetik az alapvetően logisztikai vállalatot. Az igazgatóság új elnöke Illés Zoltán közgazdász, aki több mint húsz évig dolgozott a bankszektorban, így többek között az ABN Amro Bank és az OTP cégeiben töltött be pozíciókat. A cég hatfős igazgatóságában senki nincs, aki korábban logisztikával foglalkozott volna.

A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig a diplomás munkavállaló hiányzik – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi felméréséből. A vállalatok tizede keres megfelelő képzettségű vezetőt, az adminisztratív területeken azonban nincs munkaerőhiány. A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra. A szakmunkásképzési rendszer nem tudja enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt: egyrészt sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentősen a minimálbért.