Egymilliárddal támogatja a magyar cégek vetélytársát a kormány

A hazai piaci szereplők helyett egy kínai buszgyártó óriásnak juttattak komoly összeget Orbánék.

Ünnepélyes keretek között, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csielung Tuan, a Kínai Népköztársaság nagykövete, valamint több kormányzati tisztségviselő jelenlétében ma felavatták a kínai BYD járműipari konszern komáromi telephelyét.

A beruházás számokban:

A távirati iroda összefoglalója szerint Szijjártó Péter elmondta, Magyarország az európai járműgyártás egyik fellegvára lett, az iparág 7874 milliárd forint termelési értéket állított elő 2016-ban. A termelés 92,4 százalékát exportálják, az ágazatban közel 155 ezer ember dolgozik.

Ma az a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat, hogy ideális kutatási és fejlesztési helyszíneket kínáljunk. Azok az országok lesznek vonzóak, melyek a termelést és a digitalizációt a legjobban képesek összekapcsolni

– fogalmazott Szijjártó a kizárólag összeszerelő kapacitást hazánkba telepítő BYD üzemének indulása alkalmából. Hozzátette: Magyarország kormánya megtette azokat a lépéseket, melyek az országot ideális kutatás-fejlesztési helyszínné tehetik. E lépések között említette az unió legalacsonyabb társasági adóját, a szociális adó csökkentését, a kutatás-fejlesztéssel elérhető adókedvezményt és a letelepített technológia fejlettségétől függő támogatási rendszert.

Isbrand Ho, a BYD Europe ügyvezető igazgatója kifejtette: a Komáromban készülő buszokat Európa nagyvárosaiban fogják használni. A helyi és távolsági buszok mellett később targoncákat és könnyű haszongépjárműveket is gyártanak Komáromban. A BYD sajtóközleménye szerint egyébiránt a kínai cég egy sor üzem létrehozását tervezi Európa szerte; Párizs mellett egy 80 ezer négyzetméteres gyárat húznak fel a közeljövőben. 

Mint arról lapunk is beszámolt, a nagy múltú hazai buszipar újbóli felvirágoztatását célozva a kormány közel egy éve útjára indította a nemzeti buszgyártási stratégia nevű programot. A konkrét célok között nevesítették a közlekedési társaságok igényeinek és a magyar cégek gyártási, fejlesztési kapacitásainak összehangolását.

Minderre nagy szükség is lenne, mivel a Volánok és a helyi szolgáltatók buszparkjának átlagos kora 14 év körül van, ami kelet-európai összehasonlításban is a legöregebbek közé sorolható. A program keretében ugyanakkor ez idáig nem kaptak komolyabb támogatást a magyar gyártók, az elmúlt időszakban pedig mindössze egy nagyobb, száz buszos megrendelésről érkeztek hírek, ám a Volánok és a helyi közlekedési cégek továbbra is inkább használt buszok beszerzésében érdekeltek. 

Az elektromosbusz-gyártásban a világ élvonalába tartozó BYD magyarországi fejlesztéséről és a közel egymilliárdos állami támogatásról először tavaly októberben lehetett hallani, amelyet – a hazai buszipari viszonyokat ismerve nem meglepő módon – nem fogadott kitörő örömmel a szakma. Akkor a szintén elektromos meghajtású buszok fejlesztésére szakosodott magyar Evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa, Mészáros Csaba a Magyar Nemzetnek nyilatkozva öngólnak nevezte a támogatás megítélését. Mint fogalmazott, az erről szóló döntés külgazdasági célja csak akkor lenne érthető, ha volna a környéken munkanélküliség, szakemberhiány, és ha az ágazat nem lenne már most is túlságosan kitéve az összeszerelő típusú járműgyártásnak. – Az Evopro mindenféle állami támogatás nélkül hatmilliárd forintot fektetett be az elmúlt években Magyarországon: három bu­szunkra van típusengedély, saját elektromosbusz-fejlesztéseket végzünk, szabadalmaink vannak, és 450 embernek adunk munkát. Ennek ellenére pénz vagy egyéb döntés hiányában még a megnyert közbeszerzések sem teljesülnek – fogalmazott Mészáros Csaba, felidézve: Pécsett a pénzhiány miatt nem tudott elindulni a 26 busz beszerzéséről szóló szerződés, míg a metrópótló buszokra kiírt – eredetileg szintén elnyert – megbízást a féléves határ­idő utolsó napján mondta fel a főváros. Mészáros Csaba különösen méltánytalannak nevezte, hogy

a hazai tulajdonú Evopro vagy a Kravtex által is befizetett adókból olyan kínai gyártót támogatnak, amely nemcsak konkurenciát jelent a hazai ipar számára, hanem épp a támogatásnak köszönhetően olyan béreket tud kínálni dolgozóinak, amilyeneket megrendelések híján egy magyar társaság jelenleg nem tud kigazdálkodni. Így pedig a munkavállalókat könnyedén elcsábíthatják mind Győrből, mind Budapestről.

Az Evopro első embere szerint ami rossz üzenet a hazai és európai ipar számára, az gáláns gesztus Kínának, amely csak úgy tud európai piacot szerezni buszainak, ha itt gyártat.

Korábban Csath Magdolna is kritizálta a kormány azon törekvését, hogy különböző kedvezményekkel és támogatásokkal további autóipari cégek letelepedését ösztönözze. A közgazdász a japán Mitsubishi magyarországi letelepedését célzó törekvések kapcsán néhány hete lapunknak kifejtette: bár az ipari statisztikákat és a GDP-adatokat erősítheti egy újabb autóipari konszern megjelenése hazánkban, ennek tényleges társadalmi haszna azonban nem sok lenne.

– fogalmazott Csath Magdolna.