A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék – írja a Bruxinfo. Az eddigieknél több és szigorúbb feltételhez kötné a támogatások kifizetését a német kormány felzárkóztatási politika jövőjéről szóló pozíciós dokumentuma.
A portál birtokába került, május 11-ei keltezésű anyag számottevő változtatásokat sugall és javasol az EU-n belüli gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek kiegyenlítésére hivatott politikában, és már a következő többéves pénzügyi keretről szóló vita kezdetét jelzi.
Ezzel először fordulhatna elő, hogy egyes országokra más és más szabályok vonatkoznak. Berlin szerint azért kell új megközelítéseket is górcső alá venni a források elosztása során, mert egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint ahogy korábban gondolták. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes tagállamok számára nehézséget okoz a számukra elkülönített tetemes összegek határidőre való felhasználása. Ezért úgy vélik, hogy a tagállami „pénzes borítékok” tartalmának meghatározásakor a jelenleginél jobban figyelembe kellene venni az országok abszorpciós képességét.
A dokumentumban emellett szerepel, hogy
Emellett kifogásolják, hogy az Európai Bizottság eddig alig használta a makrogazdasági feltételrendszert – tulajdonképpen csak egy alkalommal, amikor Magyarországnak 2012-ben majdnem felfüggesztették a kohéziós alapok egy részének kifizetését. Berlin szerint a bizottságnak a jövőben bátrabban kellene ehhez az eszközhöz nyúlnia a költségvetési szabályok ellen vétő tagállamokkal szemben.
Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság közzé fog majd tenni egy dokumentumot, amelyben lehetőségként felvethetik, hogy 2020-tól jogállamisági és gazdasági feltételekhez kössék a kohéziós pénzeket – írja az MTI.
Mint Oettinger elmondta, a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban „nincs mindenki meggyőződve a kohéziós alapok keretében finanszírozott programok mindegyikének gazdasági értelméről”. Hozzátette, elismeri, hogy politikailag érzékeny ügyről van szó, de a bizottság fel fog vázolni néhány opciót a kérdés kapcsán.
A szövetségi kormány állásfoglalása az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról címmel a gazdasági minisztériumban készült dokumentumról beszámolt a Der Spiegel című német hírmagazin is, hírportálján kiemelve, hogy „még a varsói és a budapesti kormány bírálóinak körében is vannak, akik kételkednek a felvetett javaslatok észszerűségében.”
Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy ami a választói támogatottságot illeti, Lengyelországban „kisebbségi kormány” működik. A lengyelek 80 százaléka kiáll az EU mellett, alapértékeiért százezrek tüntetnek. „Nem szabad őket mind megbüntetni” – mondta az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke.
Corina Cretu román uniós biztos, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja is óvott attól, hogy „büntetőeszközzé tegyék a kohéziós politikát”.
Elmar Brok rámutatott, hogy a kohéziós támogatásokról is rendelkező úgynevezett többéves pénzügyi keretről egyhangúlag kell dönteni, és nemigen valószínű, hogy Lengyelország és Magyarország arra szavazna, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjon – írta hírportálján a Der Spiegel.
