Matolcsy György jegybankelnök nélkül nem jöhetett volna létre az a 700 oldalas könyv, amelyben többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, valamint az Állami Számvevőszék tagjai elmélkednek arról, mi is a közjó, és miként kell védeni – írja a 24.hu. A Vezetés a közjó szolgálatában (Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment) című, nemrég megjelent kiadványban a közszféra vezetőinek adnak tanácsot a szerzők.
Annál is inkább álságosnak látszik a kezdeményezés, mert a könyvet megjelentető Typotex kiadó éppen azoktól a jegybanki alapítványoktól kapott összesen 5,7 millió forintot a kiadványra, amelyek a nekik juttatott 267 milliárd forint közpénz felhasználását igyekeztek kormányzati segédlettel eltitkolni. Matolcsy György, illetve a kormánypártok érvelése szerint ugyanis a magyar felsőoktatás finanszírozásánál nagyobb összegű juttatás „elvesztette közpénzjellegét.” A titkolózás azonban sikertelen volt, mert az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a vonatkozó törvényt, s 2016 tavaszán nyilvánossá váltak a juttatásokról szóló szerződések. Ekkor derült arra is fény, hogy a Matolcsy György uszályában lévőknek is bőven jutott a közpénzből.
Több pénzügyi szakértő, köztük korábbi jegybankelnökök is vitatják, hogy ekkora összeget olyan célra fordíthatott volna az MNB, amely nem az alaptevékenységéhez kötődik. A jegybanktörvény szerint ugyanis ilyen célra kizárólag a bírságokból befolyó összeget, azaz néhány milliárd forintot költhetett volna az intézmény. Matolcsy György jegybankelnök viszont lapunknak adott interjújában korábban arról beszélt, hogy jogos a közpénz ilyen módon történő elköltése, mert a törvény nem tiltja kifejezetten az ez irányú befektetést.
Ugyancsak eltitkolni tervezett közpénzből, azaz jegybanki alapítványok révén finanszírozzák a kirívóan magas ösztöndíjakat a Pécsi Tudományegyetemnek azon a doktori iskoláján, ahol számos jegybanki alkalmazott, több jegybanki alapítványi tisztségviselő, illetve a Matolcsy Györgyhöz közeli MKB Bankhoz köthető személy folytat tanulmányokat.
Azért is visszatetsző a jegybanki igyekezet a közjó értelmezésével kapcsolatosan, mert a jegybank elnökének barátnőjét, Vajda Zitát, bár nem volt osztályvezető, mégis 1,7 millió forintos osztályvezetői javadalmazással alkalmazták korábban az intézménynél, szintén közpénzből. Mindennek fényében érdemes elolvasni a jegybankelnök bevezető szavait: „a Magyar Nemzeti Bank kiemelt feladatának tekinti a közjó szolgálata iránti elkötelezettség megerősítését a közszféra számára, amelynek közvetlen hatása van a gazdasági és a társadalmi környezetre, a vállalkozásokra és a polgárok életére.” Majd ezekkel a szavakkal zárja mondandóját: „Olyan legyen, mint egy világítótorony, amely mindenkinek megvilágítja a célját, a közjó szolgálatának elősegítését és az ahhoz vezető, nem mindig könnyű utat a közpénzekkel gazdálkodó szervezetekben.”
