A legrosszabb fizetéseket a vizsgált körben a Mészáros Lőrinc gyermekei tulajdonában álló, magasépítéssel foglalkozó Fejér-B. Á. L. Építő és Szolgáltató Zrt. adta, ennél a cégnél bruttó 225 ezer forintot vihettek haza a fizikai dolgozók havonta, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1452 forint volt egy munkás óradíja. Őket követi az idén a legtöbb állami közbeszerzést nyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, átlagban 1689 forintos bruttó óránkénti bérezéssel.
A statisztikai hivatal adatai szerint az építőipar a nemzetgazdaságon belül a harmadik legrosszabbul fizető ágazat volt 2016-ban. A havi átlagkereset 216 ezer forint volt. Nem véletlen, hogy egyre több hír szól arról: már tarthatatlan a munkaerőhiány, mert elvándorolnak a dolgozók. A vállalkozók arra is panaszkodnak, hogy nemcsak a dolgozni vágyók számával van gond, hanem a szakértelmével is. Erre mutatott rá korábban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke is. Korábbi nyilatkozata szerint a várható megrendelésekhez képest 10-15 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparból, a szervezet idén a termelés 15 százalékos növekedésére számít. Hozzátette: a válság éveiben, 2007 és 2013 között csaknem 80 ezren távoztak a magyar építőiparból, számuk azonban az utóbbi években ismét nőtt, így jelenleg 286 ezren dolgoznak az ágazatban. A szakemberhiány a fővárosban és környékén a legsúlyosabb, mivel a fellendülés e térségben a legerőteljesebb.
A gondok ellenére júniusban az építőipari termelés teljesítménye 1,1 százalékkal volt magasabb a májusi szintnél, a szakági vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene pedig április végén 92,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi bázist. Vagyis elképzelhető, hogy megindul a fizetések emelkedése is, enélkül ugyanis aligha maradhat növekvő pályán az ágazat.
###HIRDETES###
