Szellemnegyedre is futotta Mórahalmon

A sikeres pénzszórás valóságos mementója az a létesítmény, amely a fideszes mintatelepülés szélén található.

Mórahalmon dübörög a gazdaság. Igazi fideszes mintatelepülésről van szó, ahová dől a pénz. Felsorolni is nehéz lenne, milyen – hasznos és kevésbé hasznos – fejlesztések valósultak meg eddig a Szeged környéki, határ menti városban, természetesen főleg az uniós támogatásoknak köszönhetően. Az önkormányzat nem válogat: a pályázat az pályázat, mindegy, hogy kormányzati, uniós vagy norvég a pénz forrása. De hogy aztán van-e bármi értelmük, az már más lapra tartozik.

A sikeres pénzszórás valóságos mementója az a múzeumszerű negyed, amely a település szélén található. Itt épült fel 2015-re a mostanra méltán híres-hírhedté vált Mini Hungary Park, ahol több mint ötven miniatürizált épület található; a makettek az 1910-es Magyarország történelmi épületeit mutatják be 1:25-ös méretarányban. A beruházás meglepően sokba, 650 millió forintba – makettenként 11 millió forintba – került, ráadásul olyan hiányosságok merültek fel, hogy a nemzetgazdasági tárca végül visszakövetelte a teljes uniós támogatást, vagyis 436 millió forintot. Az önkormányzat, hogy elkerülje a makettpark teljes enyészetét, kénytelen volt azt potom 50 millióból megvásárolni.

Ottjártunkkor éppen fóliasátrakat építettek a makettek fölé, ezzel óvva őket az időjárástól, mivel a kivitelező annak idején beltéri anyagokat használt a megépítésükhöz. De ebben a különös negyedben található még norvég pénzből épült termálfalu, idősek otthona, vendégház, mintatanya, sportcsarnok és lovas színház. A létesítmények az előző uniós ciklus alatt nőttek ki a földből, de a helyszínen járva olyan érzése támad az embernek, mintha csak díszletként szolgálnának. Egy helyi vállalkozó szerint az idősek otthonában csak az ellenőrzések alkalmával vannak idősek, a Babosnak hívott mintatanyát pedig esküvőkre adja bérbe az önkormányzat. A vállalkozó azt is elmondta nekünk, hogy az önkormányzat a pályázatok miatt monopolhelyzetbe került a településen, a vállalkozók csak bérlők lehetnek, a piaci lehetőségeknek egyszerűen nem marad gazdasági tér.

Mórahalmon nemcsak az omladozó maketteket kell fóliasátrazni. A környéken erősen jelen van a zöldség- és a gyümölcstermesztés, az ágazat pedig régóta munkaerő-hiánnyal küzd, amit a helyi gazdák romániai vendégmunkásokkal próbálnak megoldani. Az együttélés azonban nem éppen zökkenőmentes. Volt itt már gazdagyilkosság, román vendégmunkások letartóztatása, jobbikos tüntetés a vendégmunkások ellen, és kiszivárgott egy olyan képviselő-testületi hangfelvétel, amely a rabszolgatartó társadalmat idéző állapotokról adott tanúbizonyságot. Hogy a 2014-ben kiszivárgott hangfelvétel tartalma – miszerint az önkormányzat a közterületesekkel tartja távol a románokat a várostól – igaz-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, de az általunk megkérdezett helyiek nem szoktak velük találkozni az utcákon. A mezőgazdasági munkások helyzetéről a helyi kocsmában kérdezősködtünk. Egy napszámból élő helyi azt mesélte, hogy van olyan gazda, akinek „húsz cigánya is van”, és csak nagy harci késsel az oldalán mer járkálni a munkások között. Az idegenvezetésünket elvállaló helybéli autóval vitt el bennünket a gazdaságokhoz, ahol állítása szerint az egymásra pakolt kék konténerekben laknak a napszámosok. A tanyákon látható konténerek egyébként ugyanúgy néznek ki, mint a néhány kilométerre található tranzitzóna menekülteket szállásoló konténerei.

Ha ilyen sok külföldi munkaerő tartózkodik a homokháti településen, akkor rögtön érthetővé válik – gondolnánk –, hogy miért Mórahalom az első olyan település az országban, ahol állami támogatásból 94 férőhelyes munkásszálló épülhet. A központi pályáztatásról szóló rendelet még márciusban jelent meg, a közel 440 millió forintos projekt – ebből nagyjából 170 millió forint az önerő – alapkövét a napokban rakták le. Azonban az általunk megkérdezettek mind megrökönyödtek már csak a feltételezés hallatán is, hogy azt esetleg a földeken dolgozó román vendégmunkásoknak szánnák. Megkérdeztük Nógrádi Zoltánt, a település fideszes polgármesterét is, hogy kinek épül a munkásszálló, valamint hogy mely gazdasági szektorok szenvednek legjobban a munkaerőhiánytól. Nógrádi elmondta, hogy mindenütt hatalmas a hiány, de a munkásszállót az ipari parkban lévő vállalkozásoknak szánják, vagyis nem a gazdáknak, hiszen azok megoldják maguknak ezt a problémát.

A kormányhivatal indoklása szerint azért kapta Mórahalom az első munkásszállót, mert évek óta élen jár az innovációs fejlesztésekben, a munkanélküliség pedig rendre az országos átlag alatt van. A helyiek szerint viszont a polgármester „jó fekvése” segíti a települést a szerteágazó pályázati sikerekhez. Ám annak ellenére, hogy sok az átadandó beruházás, a fideszes felső vezetés a legtöbbször elkerüli a várost. Ez állítólag Nógrádi Zoltán és Lázár János kancelláriaminiszter rég elmérgesedett viszonyának tulajdonítható, és sokan a régebben virágzó Mórakert Szövetkezet tönkremenetelét sem bocsátották meg a polgármesternek. Azonban ez a „kegyvesztettség” sem akadályozta meg eddig a várost az eurómilliók megszerzésében.