Feljelentést fontolgat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet a lapunk által feltárt letelepedésikötvény-üggyel összefüggésben. A Magyar Nemzet és a TI korábban közérdekű-adatigénylési pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottságával szemben. A másodfokú, jogerős bírósági ítélet után a bizottság kiadta a letelepedésikötvény-programban engedélyt kapó nyolc cég dokumentációját, de vélhetően nem az összeset. – A TI jelenleg ellenőrzi és elemzi a kapott adatokat, amelyek az eddigi tanulmányozás alapján meglehetősen hiányosnak tűnnek – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi vezetője. – Úgy néz ki, a parlament szakbizottsága nem mindig adott a formaságokra, és nagyvonalúan kezelte a törvényben előírt feltételeket. Azt fontolgatjuk, hogy feljelentést teszünk, amelyhez csatoljuk a per következtében megismert dokumentumokat – mondta.
Ligeti Miklós szerint az ügyészségnek azt kellene megvizsgálnia, hogy szabályos volt-e a letelepedési államkötvényeket forgalmazó cégek engedélyeivel kapcsolatos ügyintézés. – Ha ugyanis nem volt szabályos az engedélyek kiadása, akkor a kötvényprogram szereplői lényegében illegitim módon üzleteltek – tette hozzá. Ligeti eleve furcsának találja, hogy a végrehajtó hatalom helyett annak ellenőrző szervére, az Országgyűlésre tipikusan kormányzati feladatot, vagyis a letelepedésikötvény-program engedélyeztetési eljárását bízzák. Mivel az Országgyűlés és a képviselők nem perelhetők, jogi értelemben „felelőtlenek”, ezért a politikusokat nem lehet jogilag elszámoltatni amiatt, hogy igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben – mondta a szakember. Más a helyzet azonban akkor, ha a letelepedési államkötvényekkel kereskedő cégek engedélyeit a törvényi előírásokat megszegve állították ki, ez ugyanis nem parlamenti szavazat kérdése, hanem a jogi előírások megszegése, amiért még az országgyűlési képviselőknek is felelősséget kell vállalniuk – összegezte a TI álláspontját Ligeti Miklós. Hozzátette: amennyiben az derülne ki, hogy a gazdasági bizottság nevében eljáró személy a jogerős bírósági ítélet ellenére nem adott ki minden adatot, és még nem ismert adatok kerülnének elő, talán megbizonyosodhatnánk arról, hogy a kötvényes cégek engedélyeztetési folyamata legalább a formai követelményeknek megfelelt. Más kérdés, hogy ez, vagyis az adatok eltitkolása, közérdekű adattal való visszaélést valósít meg, ami miatt akár két év börtönbüntetés is kiszabható. Ahogy lapunk decemberben beszámolt róla, nem állná ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját a letelepedési kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása, miután a dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságot találtunk, végső soron egyetlen vállalkozás esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra.
Ha megszületik a feljelentés, meglehetősen furcsa helyzetbe kerülhet Polt Péter legfőbb ügyész. Emlékezetes, hogy Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő még tavaly decemberben rákérdezett, hogy indult-e nyomozás egyik cikkünk megjelenését követően. A legfőbb ügyész szerint a Magyar Nemzet cikkében semmilyen bűncselekményre utaló részlet nincs, ezért azután eljárást sem kell indítaniuk az ügyben. Polt Péter azzal is magyarázta döntését, hogy az említett újságcikk nem tekinthető az ügyész hivatali hatáskörében tudomására jutott adatnak. A cikkünk azonban hivatalos iratok alapján készült.
