A multiknak lejt a pálya a kisvállalkozásokkal szemben

Ezermilliárdokat visznek ki adózatlanul az országból a külföldi cégek, a dolgozók pedig kiszolgáltatottak.

Z. Kárpát Dániel elmondta, hogy a Jobbik kormányra kerülése esetén öt évre változatlan adórendszert garantálna, mert a vállalkozások csak így tudnak tervezni. Komoly problémát jelent szerinte, hogy a multik kedvében járva a kormány teljesen kiszolgáltatottá tette a magyar dolgozókat a munka törvénykönyvének átalakításával. Nem véletlen, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a kizsigerelt dolgozókat érő munkahelyi balesetek száma.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője szerint a multik által behozott tőkét és technológiát a kormánynak okosan kellene használni, s nem összeszerelő üzemet létesíteni az országból, ugyanis éppen ez utóbbi miatt nem nő a termelékenység. De ehhez az is hozzájárul, hogy a képzett munkaerő egyre inkább elvándorol. Az innovációt elősegítendő át kellene alakítani az oktatást, mert enélkül elképzelhetetlen a felzárkózás. Jelenleg ott tartunk, hogy a bizonytalan gazdasági feltételek, illetve az állami hintapolitika miatt versenyképtelenek külföldön a magyar cégek. Ugyanezen okból nem jön a külföldi tőke hazánkba, s mert az elmúlt majd három évtizedben a gazdaság és a politika nagyon összefonódott. Az adórendszerben is gyökeres változtatásokra lenne szükség, mert a Fidesz adópolitikája – például az egykulcsos személyi jövedelemadó – a legszegényebbeket sújtja. A multikat érintő szektorális adókat pedig ki kellene vezetni, a bankadó kivételével. Új támogatási rendszert kellene kidolgozni, ahol limitálva van a támogatás mértéke, és csak áttételeken keresztül jut el a multikhoz.

Pataki Márton, az Együtt szakpolitikusa szerint tudomásul kell venni, hogy a kicsi magyar piacra alapozva nehéz boldogulni, ezért a kereskedelmet és munkamegosztást kell maximalizálni. Ennek nehézségét mutatja, hogy jó néhány középvállalkozást – mint például a Forest Papír, a Szentkirályi – egy bizonyos üzemnagyság fölött multiknak adtak el. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha megfelelően képzett munkaerőnk van, ehhez pedig a megfelelő oktatási rendszer és az innováció előtérbe helyezésére lenne szükség.

A multik támogatásával kapcsolatosan Pataki Márton kiemelte, elfogadhatatlan, hogy egy már régóta itt termelő multi egy-egy munkahely megteremtésére akár 16 millió forintot is kapjon a kormánytól. Különösen azért rossz az ilyen megoldás, mert a külföldi óriáscégek általában eleve a fejlettebb régiókban telepednek meg. Egyedi alkudozások helyett normatív támogatási rendszert kellene kiépíteni. Az adórendszerben pedig vissza kellene állítani a nagyvállalatok magasabb társaságiadó-kulcsát. Ezzel együtt a gyenge érdekvédelem miatt kiemelten kellene támogatni a munkavállalókat és a szakszervezeteket, mert ma senki sem védi meg őket. A legszomorúbb, hogy az elmúlt nyolc év kormányzása lerombolta az általános üzleti környezetet. Jól mutatja ezt, hogy a mai magyar társadalom kétharmada úgy véli, Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja.

A konferencián elhangzott előadásában Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója rámutatott, féloldalas és sérülékeny a magyar gazdaság. A mintegy ezer magyarországi nagyvállalat krémjéből, a top 100-ból mindössze hét van magyar tulajdonban. Összességében a multik termelésének kétharmada exportra megy, de például az Audi, a General Electric és a Hankook szinte teljes termelése külpiacon talál gazdára. Jól mutatja az ország kitettségét, hogy 5-6 megyében a legnagyobb munkáltató az autóipar, illetve hogy a GDP több mint felét a multik termelik, s a foglalkoztatottak harmadának adnak munkát. A vezérigazgató elemzése szerint a nemzetközi cégek egyre több támogatást kapnak. Amíg 2005 és 2010 között 115 milliárd forint ütötte markukat, addig 2011 után 170 milliárd forintnyi támogatást kaptak. Pedig a kisebb cégeknek lenne szükségük a segítségre, hiszen termelékenységük messze elmarad a multikétól, s éppen ezért nem tudnak magas béreket fizetni. És miután hazánkba nem a legmagasabb technológiai szintű termelést hozzák a külföldi cégek, a magyarországi multiknál kapható fizetések is elmaradnak a fejlett országokban szokásosnál. Annál nagyobb a lemaradás, minél fejlettebb technológiáról van szó. Azt lehet mondani, hogy egy magyar multinál kapott bér egy nyugati kisvállalkozásnál fizetett jövedelemnek felel meg. Jól mutatja a magyar bérrendszer egyenlőtlenségét, hogy amíg egy egyetemi professzor 30 év gyakorlattal valamivel többet keres, mint 500 ezer forint, addig egy boltvezető akár nyolcszázezret is megkaphat. De az is árulkodó jel, hogy 2010 óta nőtt a magyar bérek elmaradása a német jövedelmekétől. Amíg nyolc évvel ezelőtt 29,7 százaléka volt a magyar átlagbér a németnek, addig 2015-re ez az arány 25,1 százalékra csökkent.