Lép is vagy csak fenyeget az USA?

Számos jogi lehetőség adott az Egyesült Államoknak arra, hogy az eddiginél kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerüljön Európa gázpiacán. Ha akarna, komoly kontinensközi gazdasági háborút indíthatna, ám a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakjogász szerint az eszközök tényleges felhasználása jelenleg csak kevéssé képzelhető el.

Az európai gázlelőhelyek kimerülőben vannak, miközben nő az energiahordozó iránti igény. Így egyre nagyobb szerep jut a vezetékes szállításnak Fotó: Reuters

Az európai gázlelőhelyek kimerülőben vannak, miközben nő az energiahordozó iránti igény. Így egyre nagyobb szerep jut a vezetékes szállításnak
Fotó: Reuters

Szokatlan nyomásgyakorlás

Tóth Máté szerint piaci vállalatok számára levelet küldeni igen szokatlan az európai diplomáciában, ahol az állami, államközi gazdasági érdekek érvényesülésére irányuló törekvések területe a politika és – ultima ratio – a közjog. Megjegyezte, hogy még a közelebbről érintett EU, sőt az egyes tagállamok jogi eszközei is viszonylag korlátozottak abban, hogy gazdasági társaságokat, piaci szereplőket megakadályozzanak az ilyesféle üzleti döntéseikben.

Az unió elsősorban a már lefolytatott tröszteljárás mellett szétválasztási, transzparencia- és hálózati csatlakozási előírások mentén vizsgálhatja a gázpiaci infrastruktúra-beruházásokat. A tagállamok hatóságai pedig ellátásbiztonsági szempontok alapján ellenőrizhetik a projekteket. Eleve az, hogy egyes cégekre az állami vagy közszféra kinyújtott karjaként tekintsenek, inkább Kelet-Európában és az USA-ban jellemző, Európától alapvetően idegen ez a szemlélet – fűzte hozzá a szakjogász.

Emellett viszont tény – folytatta Tóth Máté –, hogy 2017 júniusa óta számos föderatív szerv az Amerika ellenségeinek szankcionálását célzó törvény (CAATSA) alapján bizonyos, az USA által ellenségesnek nyilvánított erőkkel szemben retorziókat alkalmazhat. A törvényben felsorolt szankciók alkalmazására 2018. szeptember 20. óta végrehajtási rendelet jogosítja fel a szerveket. A törvény és a rendelet kapcsán felmerülő legfontosabb aggály az extraterritoriális hatás, vagyis az, hogy Európában, európai cégekkel szemben szerezhet-e érvényt akaratának az USA.

Számos jogi lehetőség van

A válasz a felvetésre igen, a lehetőségek skálája pedig széles. Egyfelől az európai cégek Egyesült Államokban működő leányvállalatait, kirendeltségeit érheti negatív gazdasági megkülönböztetés, valamint az USA pénzintézetei megtagadhatják a hitelezést a szóban forgó cégeknek. Export-import tilalmak is szóba jöhetnek, csakúgy, mint a kizárás amerikai beruházások beszerzési eljárásaiból. Előfordulhat az is, hogy egyes gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire beutazási tilalmat rendelnek el az USA hatóságai. Mindez pedig már jóval erősebb nyomásgyakorlási lehetőség, mint amit a diplomácia eszközei megengednek, ennek ellenére Tóth Máté még mindig inkább csak fenyegetésnek értékeli a jogi utak megnyitását.

– A törvény szankciórendszerét alapvetően terrorszervezetek és azok tagjai ellen találták ki, vagyis jogi szempontból ezeknek a gazdasági társaságokra való kiterjesztése legalábbis érdekes megoldás lenne – jelentette ki a szakértő, hozzátéve, hogy az érintett cégek vezetőit olyan elbánásban részesíteni, mintha terroristák lennének, jelenleg elképzelhetetlenül súlyos torzítása volna az üzleti életnek és az USA-val való gazdasági kapcsolatoknak is. A józan ész és a jogérzék is azt mondatja, hogy a távközlési piacon tapasztalt szankciókhoz hasonlókat e téren nem alkalmaz az Egyesült Államok – szögezte le zárásul Tóth Máté.