Megállapodtak az EU intézményei a közösségi gázirányelv módosításáról

Megállapodtak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei; ezen kompromisszumos megoldás szakértők szerint bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését.

Az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselőinek a kedd este kezdődött, éjszakába nyúló tárgyalásaik során sikerült tető alá hozniuk az előzetes egyezséget.

Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is kiterjesszék az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottság számára például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 jelentősen szigorúbb ellenőrzését.

Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb, lassabb és drágább lesz befejezni.

Ezentúl a kívülről érkező vezetékekre is érvényes lesz, hogy a gázszállítási infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz tulajdonjogától.

Az új szabályozás az EU kizárólagos hatáskörébe utalja a harmadik országokból induló új gázvezetékekről szóló megállapodások megkötését. Az Európai Bizottság hoz majd döntést arról, hogy adott esetben adható-e a kivétel egyes előírások alól.

A tagállam, ahol a vezeték először az EU területére lép, eltérhet az új szabályoktól a már meglévő infrastruktúra esetén, amennyiben a derogáció nem befolyásolja hátrányosan az EU-n belüli versenyt.

Az EP a szövegbe belefoglalta azt is, hogy egy tagállam és egy nem uniós ország közötti megállapodás nem késleltetheti az irányelv végrehajtását.

Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos üdvözölte a megegyezést, amely szerinte „fontos lépés a jól működő, valóban integrált, átlátható, versenyt ösztönző, szolidaritáson és bizalmon alapuló belső gázpiac megteremtése felé”.

A joghézag bezárásával Európa biztosítja, hogy a közösségi előírások a kívülről érkező gázvezetékekre is vonatkozzanak, s az irányelv követelményeit az EU teljes területén, szárazföldön és vízen is alkalmazzák – mondta, hozzátéve, hogy csak nagyon szigorú körülmények között lehetségesek kivételek, és ezek megadásában az Európai Bizottságnak döntő szerepe lesz.

A tagállamok uniós nagykövetei előző héten „szinte teljesen egyhangúlag” szavazták meg az ülés előtt utolsó pillanatban tető alá hozott német-francia egyezséget. Az Európai Parlament pedig már tavaly áprilisban elfogadta álláspontját a 2017 novemberében kezdeményezett módosítást illetően, így azonnal megkezdődhetett a tárgyalás az intézmények között.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak kilenc hónapjuk lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.

Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállítónak Oroszország számít, amely a behozatal 42 százalékát adja, Norvégia részesedése 34 százalék, Algériáé 10 százalék. A cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya 14 százalék.