Megbukhat az új román adó

Az országban működő kereskedelmi bankokra szorul a román pénzügyminisztérium. A pénzszűke következtében akár a nagy port felvert kapzsisági adó visszavonása sem elképzelhetetlen.

A szomszédos országban egy előkészítetlen, elhamarkodott döntést kellene utólag szalonképessé tenni Fotó: Havran Zoltán

Váratlan fordulat a romániai bankokra kivetett kapzsisági adó ügyében. ­Darius Valcov, Viorica Dancila miniszterelnök gazdasági tanácsadója a Bloombergnek adott interjújában a minap elismerte, hogy az idei költségvetés tervezetében nem számolnak a kapzsisági adóból származó bevételekkel. A kormány célja ugyanis nem plusz bevételi források kreálása az elhíresült adó révén, hanem a lakossági hitelek kamatának csökkentése.

A kormányfő tanácsosa azonban ennél is mondott vadabbat. Darius Valcov a kamatcsökkentés érdekében a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) számítási módszerének megváltoztatására, lehetőség szerint egyenesen annak eltörlésére szólítja fel a jegybankot. A hitelkamatláb eltörlése után ugyanis – hangzott az érvelés – a bankoknak nem kellene adót fizetniük az ­aktíváik után, ami jótékony hatást gyakorolna a lakossági hitelkamatok alakulására. A jelenlegi állapot szerint a személyi lejalapú kölcsönöknél a teljes hiteldíj mutató (THM) meghaladhatja a 10 százalékot, a jelzáloghiteleknél pedig 6,2 százalék körüli az érték.

Az interjú után a Román Nemzeti Bank szóvivője, Dan Suciu, megrökönyödésének adva hangot, a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: a kormányfő gazdasági tanácsadójának szavai egyértelműen azt üzenik, hogy Valcov egyszerűen nem érti a bankközi pénzpiac működését. A bukaresti tőzsde viszont nagyon jól reagált a fejleményre, a december óta tartó lejtmenet után szerdán 3,75 százalékos plusszal zárt a bukaresti parkett.

A szomszédos országban egy előkészítetlen, elhamarkodott döntést kellene utólag szalonképessé tenni
Fotó: Havran Zoltán

A kapzsisági adó következményének tekinthető a román pénzügyi kormányzat és a kereskedelmi bankok közötti, pillanatnyilag a negyedik menetnél tartó csörte is. Január 28-án a pénzügyminisztérium 400 millió lej (nagyjából 29 milliárd forint) értékű, 2031-es lejáratú államkötvénycsomagot kínált fel a bankpiacnak, ám a hét legfontosabb potenciális vásárló közül egyikük ajánlata sem haladta meg a kért összeg 30 százalékát. A kialakult helyzet sértődést szült: Eugen Teodorovici tárcavezető kijelentette, meglesznek a pénzintézetek nélkül is, az államkincstári tartalékok legalább fél évre elegendők.

Néhány nap múlva azonban újra változott a helyzet. Mintha mi sem történt volna, a miniszter bejelentette, hogy februárban a pénzügyminisztérium a bankpiacról szándékszik felvenni 2,1 milliárd lejt. Első körben 300 ­milliót, négyszázalékos kamattal, ezúttal meglehetősen rövid távú, 2021-es lejárattal. Ezt követően az összeget órákon belül megduplázták, s a 600 milliós szándékra a Valcov-nyilatkozat ismeretében immár a bankok is másként reagáltak: a hét banktól összesen 1,2 milliárd lejt meghaladó vételi ajánlat érkezett.

A kapzsisági adó körüli szélirányváltozással kapcsolatosan Teodorovici amolyan se hús, se hal véleményt fogalmazott meg: „A kérdésben közvetlenül érintett három banki szereplő, a jegybank, a pénzügyminisztérium és a bankszövetség képviselőinek sürgősen le kell ülniük tárgyalni.” Ami az ominózus kormányhatározattal szembeni álláspontot erősíti: minden előkészítés nélküli, elhamarkodott döntést kellene utólag szalonképessé tenni.