Az összeomlás szélén Venezuela

Egyre nagyobb bajban van Venezuela gazdasága, egyben olajipara, miután az egyre súlyosbodó gazdasági és politikai zűrzavart elszenvedő dél-amerikai országban mostanra már az áramellátás is akadozik időnként. A közel másfél millió százalékos inflációval küzdő ország előtt jelenleg nem igazán látszik a kiút, azzal együtt sem, hogy szó szerint a világ legnagyobb olajkészlete felett zajlik az immár életeket követelő válság. Mindennek áttételes, különösen az esetleges energiaárakban megmutatkozó hatását a magyar jegybanknak is mérlegelnie kell.

Felfoghatatlan pénzromlás. Egy kétkilós baromfi most éppen 14,5 millió bolívarba kerül Fotó: Carlos Garcia Rawlins Forrás: Reuters

Egyre kilátástalanabbnak tűnik a helyzet Venezuelában, ahol az országban meglévő eleve súlyos politikai válságot egyre látványosabban kísérik a gazdasági következmények. – Az ország pokolra jutott – idéz a Bloomberg helyszíni beszámolója egy lakost. Legutóbb a Goodyear, az itthon is ismert abroncsgyártó jelentette be, hogy elhagyja Venezuelát, de ez szinte csak egy újabb keserű csepp a pohárban.

A mély politikai válság zavargásokat, halálos áldozatokat és fokozódó nemzetközi ellentéteket eredményezett, miközben legutóbb arról számolt be a nemzetközi sajtó, hogy a csapvízbe is olaj került az országban. Emellett külső szemlélőként már szinte elhanyagolhatónak tűnik, hogy az országban 1,3 millió százalékon, praktikusan értelmezhetetlen magaslatokban van az infláció.

Venezuelának a legnagyobb gazdasági jelentősége világviszonylatban most is az, hogy a bolygó legnagyobb olajkészletén ül: ez az elérhető becslések szerint megközelíti a 300 milliárd hordót. Összevetésként egy 2010-es előrejelzés alapján a folyamatos növekedés nyomán idén Magyarország napi fogyasztása 170 ezer hordó olaj lenne.

Donald Trump amerikai elnök egy korábbi eszmefuttatásában felvetette, hogy az Egyesült Államok akár katonai úton is beavatkozhat a venezuelai eseményekbe, a jócskán vitatott választási eredmények nyomán. Kritikusai rögtön felvetik, hogy Trump az Egyesült Államok korábbi fegyveres konfliktusairól beszélve is azzal érvelt, hogy ha már odaküldték az amerikai katonákat, legalább vitték volna haza magukkal az olajat is.

Ezt elsősorban a támogatói republikánus bázisnak szóló politikai üzenetként érdemes értelmezni, de nem vethető el annak az esélye sem, hogy az Egyesült Államok olajcégei piacszerzési lehetőségeket látnának a mostani válságban.

A rosszhiszemű magyarázatok szerint ez is ott van, sőt ez a legfontosabb szempont a mögött, hogy az Egyesült Államok a venezuelai választások nyomán kialakult helyzetben szankciókat vezetett be. Venezuela elsődleges nyersolajexport-piaca épp az Egyesült Államok, és miközben hiába hatalmasak helyi készletei, finomítói kapacitásai korlátozottak. Az Egyesült Államok mellett a nemzetközi közeg is elzárkózott Nicolás Maduro elnöktől, aki az erősen vitatott újraválasztását érő kritikák mögött összeesküvéseket lát.

Felfoghatatlan pénzromlás. Egy kétkilós baromfi most éppen 14,5 millió bolívarba kerül
Fotó: / Reuters

A venezuelai válság esetleges továbbgyűrűzése Magyarországon is érzékelhető lehet. Közvetlen kitettségünk ugyan lényegében nincs, mivel hetven százalékban Ural, harminc százalékban pedig Brent olajat importálunk, vagyis a WTI-ként ismert amerikai kontinensről jövő olajból nem veszünk, azonban az árak változása világszerte, minden olajfajtára kihatnak.

A termékkosárban, amiből a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árindexet, vagyis az inflációt számolja, az egyik legjelentősebb tétel az energiaárak alakulása.

Ez olyannyira fontos hatás, hogy éves összevetésben a pillanatnyi kilengések százalékpontos kiugrásokat eredményeztek az inflációban, mivel egy termelésmegugrás vagy -kiesés – például egy politikai viszály esetében –, ennyivel is torzíthatja az előző évi viszonyítási alapot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többek között ezzel magyarázta, hogy immár politikájának központi eleme a tisztított maginfláció, ami a mélyebb árfejlődést fejezi ki, és kisebb súly jut a pillanatnyi hatásokra. A hazai energiaárakat azonban az áttételes hatások miatt jócskán megemelheti a válság, ez pedig az év során megdobhatja a fő inflációs adatot (az úgynevezett headline inflációt).

Ugyan az MNB döntéshozatalából épp az ilyen átmeneti tényezőket iktatja ki, rövid távon a hétköznapi árszínvonalban érzékelhetőek lehetnek a következmények.