Hamarosan ismertetik az új stratégia részleteit

Közigazgatási egyeztetésen van az a szakmai stratégiai tervezet, amely hazánk digitális szolgáltatásainak fejlesztését célozza a kereskedelem területén és stabil, támogató szabályozási környezetet alakít ki a hazai piaci szereplők számára. Kiemelt cél a fogyasztók védelme is e területen, ami egyre hangsúlyosabb szerepet kap, ennek érdekében a kormány átgondolt és egymással összefüggő intézkedéseket kíván hozni.

Egyre többen rendelnek internet segítségével Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az e-kereskedelem területén is az a kormány célja, hogy védje a magyar fogyasztókat – jelentette ki Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a nemrég megrendezett 24. Digitális jólét fórumon a győri egyetemen, ahol hazánk új, digitális szolgáltatás-kereskedelem fejlesztési stratégiájának szakmai tervezetéről volt szó.

A Digitális jólét program szakmai vezetője, Gál András Levente a frissen bejelentett stratégia kapcsán ismertette, hogy az eseményen megfogalmazott javaslatokkal kiegészülve a tervezet közigazgatási egyeztetésre kerül, végül a kormány előtt mutatkozik be először a teljes szöveg. Úgy fogalmazott: a tanulmány sarkalatos pontja az, hogy felkutassa, mit kell tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ezen a piacon működő vállalkozások fejlődni tudjanak, hogy Magyarország e téren inkább exportáló és ne importáló legyen. – A kormány mindig is a magyar emberek oldalán állt, ezért a fogyasztók védelme kiemelten fontos az e-kereskedelem területén is – idézte szavait a távirati iroda.

Egyre többen rendelnek internet segítségével
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kara Ákos a fórumon kijelentette: az e-kereskedelem terén létező, úgynevezett különleges pluszszabály lazítását nem támogatja a kormány. Mint mondta, ez a szabály mondja ki, hogy 14 napon belül a vásárló indoklás nélkül visszaküldheti a megvásárolt terméket. Kitért arra is, hogy Brüsszelben a fogyasztóvédelem jövőjével kapcsolatos, minden európai uniós tagállamra kiterjedő vita zajlik a kettős minőségű termékekről és az úgynevezett különleges pluszszabályok lazításáról. Hangsúlyozta, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Nyugat- és Kelet-Európában minőségbeli eltérések vannak ugyanazon termékek között, de az örvendetes, hogy a közép- és kelet-európai országok jelzése nyomán erről a jelenségről uniós szinten diskurzus kezdődött.

Elkél a szigor

Habár lazítaná a szabályokat, számos problémát tárt fel vizsgálatában az Európai Bizottság az internetes vásárlások területén. A tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok a brüsszeli testület koordinációjával nemrégiben mintegy 560 honlapot világítottak át 24 európai uniós országban, illetve Norvégiában és Izlandon. A vizsgált webshopok nagyjából 60 százalékánál találtak fogyasztóvédelmi szabálysértést, főként az árak és a különleges ajánlatok feltüntetése kapcsán. Az engedményeket kínáló oldalak harmada esetében gyanús volt, hogy az akciók nem valódiak, a próbavásárlások során pedig az online vásárlás kezdetén alacsonyabb vételárat tüntetett fel számos webáruház, mint fizetéskor. Jelentős hiányok mutatkoztak a tájékoztatásban a pluszköltségek tekintetében, és rengeteg kereskedő hibás vagy eldugott linkkel nehezítette a vevők dolgát az online vitarendezési platformok elérésére. – Megdöbbentő a problémás weboldalak nagy száma. Az online kereskedők kötelesek teljességgel tiszteletben tartani az EU-s fogyasztóvédelmi szabályokat – közölte Vera Jourová illetékes uniós biztos.