Tudáspark nyílik Budapesten

Új korszak kezdődik hazánk egészségipari, biotechnológiai területén az első tudáspark megnyitásával, amelyben a felhalmozódott szakismeretet a gyakorlatban is jól használható termékekké alakítják, majd piacra viszik. A hosszú távú gazdasági előnyök mellett nem elhanyagolható szempont, hogy a központtal javítják az orvosi ellátás hatékonyságát, az oktatás versenyképességét, illetve új lendületet adnak a hazai bionikai, orvostechnológiai és gyógyszeripari kutatás-fejlesztéseknek.

Az új központtal a magasan képzetteknek is munkahelyeket teremtenek (képünk illusztráció) Fotó: Kurucz Árpád

– Három egyetem összefogásával egészségipari-biotechnológiai science park jön létre, amely az oktatásra, a gyógyításra és az egész magyar gazdaságra kedvezően fog hatni – mondta lapunknak Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. A park létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot a Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, valamint Józsefváros polgármestere írta alá.

A három egyetem tudása kiegészíti egymást és össze is adódik: az SE az egészségipari és -tudományi oldalt képviseli, a PPKE ezt elsősorban jogi mérnöki és informatikai tudásbázisával támogatja meg, az NKE pedig az adatvédelemben és a társadalmi igények felmérésben, a közszolgálati szempontok érvényesítésében kiváló – sorolta a rektorhelyettes. Hozzátette, a három intézmény ráadásul fizikailag is közel van egymáshoz: a VIII. kerületnek, Budapestnek is fejlődési lehetőséget ad, hogy itt jön létre a projekt.

– A science park létrejöttének az volt a feltétele, hogy egy helyen meglegyen a tudás, az egészségipari résztvevők és a kutatók kritikus tömege – fogalmazott a rektorhelyettes. – A magyar ipari innováció felgyorsításáról szóló kormányhatározat március 8-án jelent meg, eszerint több hasonló tudáspark is létrejöhet a jövőben, ezek közül az elsők között lehet az egészségipari-biotechnológiai science park – tájékoztatott Ferdinandy Péter. – Hasonló szervezetek működnek Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is, a koncepció pedig ugyanaz: az egyetemek tudását hozzákapcsolni startup­okhoz, kisvállalatokhoz, tehát piacra vinni, ezt jelenti az innováció – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

– Mindezzel munkahelyeket teremtünk, kiemelten a magasan képzett munkaerőnek, öt-tíz éven belül pedig már látható lesz a tudáspark gazdasági hatása is, nemcsak a három egyetemre vagy Budapestre, hanem az egész országra nézve – hívta fel a figyelmet. Mivel a szabadalmak pénz- és időigényesek, fontos az iparág kifejlődéséhez a folyamatos támogatás és a közös akarat. A rektorhelyettes szavai szerint a tudáspark megtérülését nemcsak a pénztárcájukon fogják megérezni az emberek, hanem a betegségek hatékonyabb megelőzésében és gyógyításában is.

Az új központtal a magasan képzetteknek is munkahelyeket teremtenek (képünk illusztráció)
Fotó: Kurucz Árpád

A tudásparknak öt éven belül önfenntartóvá kell válnia, illetve hozzá kell járulnia az egyetemek finanszírozásához. – A kelet-közép-európai országokban a vezető egyetemek, bár magas szintű kutatást folytatnak, az innovációban le vannak maradva, vagyis a tudásból kevés hasznosul az iparban, ezt a hátrányt is képes egyenesbe hozni a science park – emelte ki Ferdinandy Péter.

A tudáspark számos tudományos projekttel veszi kezdetét, idetartozik a mesterséges intelligencia, amely az egész Európában problémát jelentő orvoshiányra is enyhülést hozhat, hiszen például a képalkotó eljárások – egy röntgen, egy CT eredményének – értékelését gép fogja tudni elvégezni, de gondolhatunk akár a robotsebészetre vagy egyes megbetegedések mikroszkópos vizsgálatára is. Mindezekkel az orvosoknak több kapacitásuk maradhat a betegekre és más, összetettebb feladatok ellátására.

Ma az egészségipar fejlődése három fő terület együttműködéséből származik: a gyógyszer- és biotechnológia, valamint az orvostechnika egymást erősítik, és mára szinte szétválaszthatatlanok. Ferdinandy Péter példaként említette, hogy tavaly megjelent az első digitális gyógyszer, amelynek lényege, hogy a kapszulában van egy jeladó, így a beteg egy mobilapplikáción keresztül tudja követni, hogy bevette-e a gyógyszerét. – A mostani egészségipari fejlesztéseknek tehát csak a képzelet szab határt – fogalmazott a rektorhelyettes.

Bár a tudáspark a három említett egyetem összefogásával valósul meg, a kutatásokba később bármely intézmény bekapcsolódhat, akár országhatáron túlról is.

A szándéknyilatkozat aláírásakor Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte az aláírást, amely új korszakot nyit meg nemcsak az érintett egyetemek, de a magyar tudomány és felsőoktatás történetében is. Mint mondta, a XXI. század kihívása megköveteli az egyetemek vezetőitől, hogy intézményeiket közelítsék az iparhoz, a piac gazdasági igényeihez.

Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora hangsúlyozta: intézményük számos terület – így az információs és bionikai kutatások – mellett különösen a park etikai vonatkozását kívánja erősíteni. – A biotechnológia, a mesterséges intelligencia, a robotika területén ugyanis olyan új megoldások születnek napjainkban, amelyek komoly jogi következményekkel és társadalmi hatásokkal járó etikai kérdéseket is felvetnek – mutatott rá a rektor.

Koltay András, az NKE rektora úgy fogalmazott, mindent meg fognak tenni, hogy az általuk képviselt specialitásokat, az oktatott tudásanyagot, a közszolgálati igényeket képviselni tudják a projektben. – A jövő az ilyen és ehhez hasonló fejlesztésekkel kezdődik – jelentette ki Sára Botond, Józsefváros polgármestere, hozzátéve, hogy a fejlesztés nemcsak a kerület egyetemváros jellegét erősíti, de egész Magyarország számára monumentális jelentőségű.