– A svájcifrank-alapú devizahitelek forintosítása óriási erkölcsi terhet vett le a bankrendszer válláról – mondta tegnap Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet által rendezett konferencián. Bár az átváltás ezermilliárdos többletköltséget jelentett a bankoknak, Patai szerint sokkal komolyabb veszteségeket okozott volna rendszerszinten, ha ezt a stratégiai lépést – ami a legfontosabb intézkedés volt az elmúlt 10-15 évben – nem hatják végre a pénzintézetek.
A bankszövetség vezetője szerint többek között ennek köszönhető, hogy helyreállt a bankok iránti bizalom, amit alapjaiban kezdett ki a devizahitelezés nyomán kialakult válságos helyzet. Emellett a bankok is sokkal nyugodtabban, a szövetségen belül jóval kevesebb vitával tudják az iparág ügyeit egyeztetni, hiszen ameddig a devizahitelek tényezők voltak a piacon, ez nem volt így. Az elnök szerint egyúttal a felügyelő szervekkel és a szabályalkotókkal is harmonizálódott a forintosítás után az együttműködés.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Patai Mihály, aki egyúttal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjának várományosa, kiemelte, hogy hiába erőteljes a hitelfelvételi kedv élénkülése, szó sincs arról, hogy túlfűtöttség lenne a gazdaságban, sőt. A hitelek elterjedtsége a régió más országaihoz képest jócskán elmarad, így a bankoknak még bőven van tartalékuk. Azt is megjegyezte, hogy az elmúlt időben drasztikusan megnőtt az állampapír- és a készpénzállomány. – Szerintem egy felfutóban lévő gazdaságban nem egészséges a készpénzállomány ilyen szintű növekedése – mondta Patai Mihály.
Előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is további hitelbővülésről beszélt. Számításai szerint az elmúlt harminc évben a Magyarországon működő bankok tulajdonosai mintegy 5000 milliárd forintot vesztettek, ebből a bankokat terhelő speciális adótételek 2400 milliárdot tettek ki. Csányi kritikusan beszélt arról, hogy a 2000-es évek elején a felügyeleti szervek engedték a devizahitelezést, és akkor sem vezettek be korlátozást, amikor már látszottak a kockázatok.
