A bankok is nyertek a forintosítással

Immár kifejezetten nyugodt a szabályozó hatóságok és a bankrendszer viszonya, ami jelentős szerepet játszik abban, hogy hitelintézeti szektor is ki tudja venni a részét a gazdasági növekedésből — mondták egy tegnapi konferencia felszólalói. A Magyar Bankszövetség rendezvényén egyetértés alakult ki abban, hogy súlyos hiba volt korlátlanul engedni a devizahitelezést. Ezen pénzpiaci termékek kivezetése ugyan drága volt, de elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a bankok megítélése.

Előzetes felmérés nem volt, csak zúdult az ügyfelekre a veszélyeket rejtő kölcsön Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– A svájcifrank-alapú devizahitelek forintosítása óriási erkölcsi terhet vett le a bankrendszer válláról – mondta tegnap Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet által rendezett konferencián. Bár az átváltás ezermilliárdos többletköltséget jelentett a bankoknak, Patai szerint sokkal komolyabb veszteségeket okozott volna rendszerszinten, ha ezt a stratégiai lépést – ami a legfontosabb intézkedés volt az elmúlt 10-15 évben – nem hatják végre a pénzintézetek.

A bankszövetség vezetője szerint többek között ennek köszönhető, hogy helyreállt a bankok iránti bizalom, amit alapjaiban kezdett ki a devizahitelezés nyomán kialakult válságos helyzet. Emellett a bankok is sokkal nyugodtabban, a szövetségen belül jóval kevesebb vitával tudják az iparág ügyeit egyeztetni, hiszen ameddig a devizahitelek tényezők voltak a piacon, ez nem volt így. Az elnök szerint egyúttal a felügyelő szervekkel és a szabályalkotókkal is harmonizálódott a forintosítás után az együttműködés.

Előzetes felmérés nem volt, csak zúdult az ügyfelekre a veszélyeket rejtő kölcsön
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Patai Mihály, aki egyúttal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjának várományosa, kiemelte, hogy hiá­ba erőteljes a hitelfelvételi kedv élénkülése, szó sincs arról, hogy túlfűtöttség lenne a gazdaságban, sőt. A hitelek elterjedtsége a régió más országaihoz képest jócskán elmarad, így a bankoknak még bőven van tartalékuk. Azt is megjegyezte, hogy az elmúlt időben drasztikusan megnőtt az állampapír- és a készpénzállomány. – Szerintem egy felfutóban lévő gazdaságban nem egészséges a készpénzállomány ilyen szintű növekedése – mondta Patai Mihály.

Előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is további hitelbővülésről beszélt. Számításai szerint az elmúlt harminc évben a Magyarországon működő bankok tulajdonosai mintegy 5000 milliárd forintot vesztettek, ebből a bankokat terhelő speciális adótételek 2400 milliárdot tettek ki. Csányi kritikusan beszélt arról, hogy a 2000-es évek elején a felügyeleti szervek engedték a devizahitelezést, és akkor sem vezettek be korlátozást, amikor már látszottak a kockázatok.

Megjegyezte: az OTP a nagybankok közül utoljára kezdett el devizahiteleket adni ügyfeleinek, mivel máskülönben kiszorult volna a lakossági hitelpiacról. Utólag Csányi szerint a devizahitelezésből azt kell megtanulni, hogy nem szabad rövidlátónak lenni, nem szabad mindenáron növekedni. Megjegyezte: bár a bankok többnyire nem tudnak anticiklikusan viselkedni (vagyis rendszerint akkor hiteleznek többet, amikor amúgy is lendületben van a gazdaság), a jó időszakban előrelátónak is kell lenni, ilyenkor kell tartalékokat képezni, amelyekre támaszkodni lehet a válságos években.

Windisch László, az MNB piacfelügyeletért felelős alelnöke szerint fontos szempont, hogy a bankok fenntarthatóan tudják kivenni a részüket a gazdasági növekedésből. A jegybank számításai szerint a magyar gazdaság tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos bővüléséből a vállalati hitelezés növekedése 2,8 százalékot jelentett. A devizahitelezés témakörében a szakember úgy nyilatkozott: a legnagyobb problémát az okozta, hogy a bankok anélkül zúdították a pénzt az ügyfelekre, hogy tisztában lettek volna valódi anyagi helyzetükkel. Az ilyen kockázatok kezelésére azóta az MNB több intézkedést is bevezetett (például az adósságfékszabályokat), amelyek meggátolják, hogy a jövedelmükhöz, illetve a kiszemelt ingatlan értékéhez mérten túlzottan eladósodjanak a háztartások – emlékeztetett Windisch László.