Megjegyezte: az OTP a nagybankok közül utoljára kezdett el devizahiteleket adni ügyfeleinek, mivel máskülönben kiszorult volna a lakossági hitelpiacról. Utólag Csányi szerint a devizahitelezésből azt kell megtanulni, hogy nem szabad rövidlátónak lenni, nem szabad mindenáron növekedni. Megjegyezte: bár a bankok többnyire nem tudnak anticiklikusan viselkedni (vagyis rendszerint akkor hiteleznek többet, amikor amúgy is lendületben van a gazdaság), a jó időszakban előrelátónak is kell lenni, ilyenkor kell tartalékokat képezni, amelyekre támaszkodni lehet a válságos években.
Windisch László, az MNB piacfelügyeletért felelős alelnöke szerint fontos szempont, hogy a bankok fenntarthatóan tudják kivenni a részüket a gazdasági növekedésből. A jegybank számításai szerint a magyar gazdaság tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos bővüléséből a vállalati hitelezés növekedése 2,8 százalékot jelentett. A devizahitelezés témakörében a szakember úgy nyilatkozott: a legnagyobb problémát az okozta, hogy a bankok anélkül zúdították a pénzt az ügyfelekre, hogy tisztában lettek volna valódi anyagi helyzetükkel. Az ilyen kockázatok kezelésére azóta az MNB több intézkedést is bevezetett (például az adósságfékszabályokat), amelyek meggátolják, hogy a jövedelmükhöz, illetve a kiszemelt ingatlan értékéhez mérten túlzottan eladósodjanak a háztartások – emlékeztetett Windisch László.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!