Fotó: REUTERS/Mike Blake
A Boeing kockáztatott és vesztett, a 737 Max egyik repülésirányítási funkciója – amelyet szinte titokban fejlesztettek, emiatt a használati utasításba is éppen hogy bekerült – bizonyos esetekben rosszul működik, két légi katasztrófát is okozott. A cég vezetése elismerte a hibát, megkezdték a szoftver kijavítását, azonban egyre többen feszegetik, miként volt lehetséges, hogy repülési engedélyt kapott az Egyesült Államok légügyi hatóságaitól egy olyan repülőgéptípus, amely nem teljesen biztonságos.
A magyarázat részben az amerikai kormányzat adócsökkentési politikájával függ össze: a légügyi hatóság személyzetét lényegesen karcsúsították az utóbbi években. Másfelől a hatóságra jelentős gazdasági és politikai nyomás nehezedett, hogy a Boeing időben képes legyen megjelenni a piacon az új, a korábbinál húsz százalékkal gazdaságosabban üzemeltethető Max-típussal, ellenkező esetben az Airbus A321neo nagyobb szeletet hasít ki a tortából.
A fenti két eset mellé kívánkozik a francia Alstom és a német Siemens összeolvadási ügye. A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy létrejöjjön egy globális piacon versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás. Az EU elutasította a kérelmet, mert a tervezett egyesülés magasabb árakat eredményezett volna Európában és sértette volna a tisztességes versenyt a vasúti jelzőberendezések és a nagy sebességű vonatok piacán. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter utóbb hibásnak nevezte az EU döntését, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja, nem az európai cégekét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!