Fotó: REUTERS/Mike Blake
A Boeing kockáztatott és vesztett, a 737 Max egyik repülésirányítási funkciója – amelyet szinte titokban fejlesztettek, emiatt a használati utasításba is éppen hogy bekerült – bizonyos esetekben rosszul működik, két légi katasztrófát is okozott. A cég vezetése elismerte a hibát, megkezdték a szoftver kijavítását, azonban egyre többen feszegetik, miként volt lehetséges, hogy repülési engedélyt kapott az Egyesült Államok légügyi hatóságaitól egy olyan repülőgéptípus, amely nem teljesen biztonságos.
A magyarázat részben az amerikai kormányzat adócsökkentési politikájával függ össze: a légügyi hatóság személyzetét lényegesen karcsúsították az utóbbi években. Másfelől a hatóságra jelentős gazdasági és politikai nyomás nehezedett, hogy a Boeing időben képes legyen megjelenni a piacon az új, a korábbinál húsz százalékkal gazdaságosabban üzemeltethető Max-típussal, ellenkező esetben az Airbus A321neo nagyobb szeletet hasít ki a tortából.
A fenti két eset mellé kívánkozik a francia Alstom és a német Siemens összeolvadási ügye. A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy létrejöjjön egy globális piacon versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás. Az EU elutasította a kérelmet, mert a tervezett egyesülés magasabb árakat eredményezett volna Európában és sértette volna a tisztességes versenyt a vasúti jelzőberendezések és a nagy sebességű vonatok piacán. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter utóbb hibásnak nevezte az EU döntését, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja, nem az európai cégekét.
