Akár a hitelfelvevők nagyobb csoportjának is érdekesek lehetnek azok a megállapítások, amelyeket a héten fogalmazott meg a Kúria mellett működő, devizahiteles érvénytelenségi pereket vizsgáló konzultációs testület. A grémium – mely kúriai bírákból és alsóbb fokon ítélkező szakemberekből áll – jó ideje vizsgálja a devizahitelezés egyes jogi részleteit, most pedig az egyik legfontosabb függőben maradt kérdést, az árfolyamkockázat ügyét elemezte.
A vizsgálódásról és annak eredményéről a Kúria tájékoztatta lapunkat. A legfőbb ítélkező fórum közlése szerint a testület 140 devizahiteles pert tekintett át, az ezekből levonható általános következtetéseket pedig tíz pontban összegezte. Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő.
A szakmai testület kibontotta ezt az állítást. Rögzítette például, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből. Akkor sem beszélhetünk megfelelő tájékoztatásról, ha az ügyfélnek több különböző okiratot, például az általános szerződési feltételeket, az üzletszabályzatot és a hirdetményt is át kellett volna tanulmányoznia és azokat együttesen kellett volna értelmeznie.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A szakmai testület rögzítette azt is, mikor számít megfelelőnek a bankok korábbi tájékoztatása. Eszerint a felvilágosítás akkor volt helytálló, ha abból kitűnt, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet. A tájékoztatásból annak is látszania kellett, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós veszély, s az akár a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. Tehát a banki közlésnek világossá kellett tennie, hogy az árfolyamváltozással számolni kell, ahogy azt is, hogy a kockázat nem csekély, s a törlesztőrészlet akár nagyobb mértékben is megnövekedhet.