Árfolyamkockázat: nem az ügyfél pénztárcáját terheli az összes költség

Az árfolyamkockázat egyes jogi kérdéseit vizsgálta meg a héten a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület. Az elemzés a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és ­érthetően felhívta a figyelmét.

A legfőbb ítélkező fórum szakértői száznegyven pert tekintettek át Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Akár a hitelfelvevők nagyobb csoportjának is érdekesek lehetnek azok a megállapítások, amelyeket a héten fogalmazott meg a Kúria mellett működő, devizahiteles érvénytelenségi pereket vizsgáló konzultációs testület. A grémium – mely kúriai bírákból és alsóbb fokon ítélkező szakemberekből áll – jó ideje vizsgálja a devizahitelezés egyes jogi részleteit, most pedig az egyik legfontosabb függőben maradt kérdést, az árfolyamkockázat ügyét elemezte.

A vizsgálódásról és annak eredményéről a Kúria tájékoztatta lapunkat. A legfőbb ítélkező fórum közlése szerint a testület 140 devizahiteles pert tekintett át, az ezekből levonható általános következtetéseket pedig tíz pontban összegezte. Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő.

A szakmai testület kibontotta ezt az állítást. Rögzítette például, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből. Akkor sem beszélhetünk megfelelő tájékoztatásról, ha az ügyfélnek több különböző okiratot, például az általános szerződési feltételeket, az üzletszabályzatot és a hirdetményt is át kellett volna tanulmányoznia és azokat együttesen kellett volna értelmeznie.

A legfőbb ítélkező fórum szakértői száznegyven pert tekintettek át
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A szakmai testület rögzítette azt is, mikor számít megfelelőnek a bankok korábbi tájékoztatása. Eszerint a felvilágosítás akkor volt helytálló, ha abból kitűnt, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet. A tájékoztatásból annak is látszania kellett, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós veszély, s az akár a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. Tehát a banki közlésnek világossá kellett tennie, hogy az árfolyamváltozással számolni kell, ahogy azt is, hogy a kockázat nem csekély, s a törlesztőrészlet akár nagyobb mértékben is megnövekedhet.

Ezeken túl rögzítette most a testület: az árfolyamkockázat addig a mértékig terheli a fogyasztót, ahol a banki tájékoztatás szerint a várható árfolyamnövekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje húzódik. Vagyis csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét.

A szakmai csoport az ügyfelek helyzetével, magatartásával is foglalkozott. A grémium szerint a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzott elvárásokat megfogalmazniuk és érvényesíteniük, figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a felek között információs egyensúlyhiány állt fenn – a bank nyilvánvalóan sokkal többet tudhatott a szerződésről, mint az ügyfél. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést az aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezését nem találja érthetőnek, azzal kapcsolatban külön tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem az ügyfél hibája, ha ezt azért nem tette meg, mert a szerződés szövege bonyolult volt, s emiatt már azt sem ismerhette fel, hogy további tájékoztatásra lenne szüksége.

Rögzítette végül a szakmai testület, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges: olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. Szintén fontos, hogy a gré­mium szerint arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után.

Mint a Kúriától megtudtuk, a szakmai testület még nem fejezte be a témakör elemzését. A grémium ezután azt vizsgálja meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet. A testület legközelebb június közepén ül össze.