De fontos az innováció átlátható támogatása is, ami segíti az ipar méretgazdaságosságát. A szakpolitikai beavatkozás javíthatja a finanszírozáshoz való hozzáférést, csökkentheti a tiszta energiába való befektetés kockázatát, és lehetővé teszi a piacalapú eszközök használatát, így csökkentve a zöldenergia költségeit.
A határozott szabályozói fellépés pedig hatalmas gazdasági hatással járhat: Kína jelenlegi épületállományának két és félszeresével egyenlő mennyiségű építkezés várható 2050-ig világszerte nem megfelelő szabályozás alatt.
Ha csak tíz évet csúszik a szabályozás, úgy további két gigatonna szén-dioxid kibocsátásával lehet számolni, 3500 millió tonna feleslegesen elhasznált olajegyenértékkel és 2500 milliárd dollárral, amit hűtésre és fűtésre kell majd fordítani.
New York már lépne
Bill de Blasio, New York polgármestere hadat üzent a város ikonikus felhőkarcolóinak, amikor a napokban az MSNBC televízióban arról beszélt, hogy nem épülhet több acél- és betontorony. Ha valaki ilyen épületet akar felhúzni, annak egy sor környezetvédelmi és energiahatékonysági lépést kell megtennie. A városvezető szerint ezek az épületek a legjelentősebb környezetszennyezők. A polgármester drasztikus változásokat ígért: súlyos pénzbüntetésre számíthatnak azok az ingatlantulajdonosok, akik nem alakítják át az új környezetvédelmi előírásoknak megfelelően az épületeiket: harminc százalékkal kell csökkenteniük azok környezetszennyezését 2030-ig. Emellett a világ egyik legnagyobb városában öt éven belül teljes egészében áttérnének a megújuló energia használatára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!