Az első negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,497 millió volt, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett, különösen a férfiak körében nőtt a mutató. A részletekből kiderül, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel, 109 ezerre nőtt. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel, 121 ezerre csökkent a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva. A munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer volt, ami 3,6 százalékos rátának felel meg.
„Még soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatási ráta Magyarországon. A 70 százalék azt jelenti, hogy 2010 óta több mint 15 százalékpontot mutat az emelkedés. Kilenc év alatt 820 ezer fővel nőtt a munkában állók száma” – írta a Pénzügyminisztérium. A versenyszférában ez idő alatt több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Az alacsony munkanélküliségi mutató már most az egyik legjobb adat az Európai Unióban. A kormány három százalék alá szeretné csökkenteni a rátát.
A Takarékbank elemzése a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20–64 éves korosztály 75,1 százaléka dolgozott a vizsgált időszakban. Ez érdemben meghaladja az unió 73,2 százalékos átlagos rátáját. Ahhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, hogy az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos mutatóját elérjük. Ez újabb 250-300 ezer betöltött álláshelyet jelentene. Ha ez sikerülne, akkor teljes foglalkoztatottságról lehetne beszélni. Ehhez tovább kellene zsugorítani a feketefoglalkoztatást és emelni azok képzettségét, akik nagyon nehezen foghatók munkába. Ezért szükség lehet a szakpolitikai beavatkozásra és az oktatás kiterjesztésére.
„Ez a stagnáláshoz közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek nem érik el azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célterületté teszi a hazai munkaerőpiacot, így elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása” – olvasható az elemzésben, amely szerint erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján. A rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett ugyanis a bérek évek óta két számjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ez a tendencia várható. Főként akkor, ha folytatódnak az adócsökkentések.
