Három évtizedes csúcs született

Kilenc év alatt 820 ezer fővel nőtt a munkában állók száma Magyarországon, ezzel elérhető távolságba került a teljes foglalkoztatottság. Ehhez további 250-300 ezer betöltött álláshelyre lenne szükség. A foglalkoztatottság ugyanakkor három évtizede nem látott magas szintre ugrott.

Fotó: Mirkó István

Az első negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,497 millió volt, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett, különösen a férfiak körében nőtt a mutató. A részletekből kiderül, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel, 109 ezerre nőtt. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel, 121 ezerre csökkent a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva. A munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer volt, ami 3,6 százalékos rátának felel meg.

„Még soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatási ráta Magyarországon. A 70 százalék azt jelenti, hogy 2010 óta több mint 15 százalékpontot mutat az emelkedés. Kilenc év alatt 820 ezer fővel nőtt a munkában állók száma” – írta a Pénzügyminisztérium. A versenyszférában ez idő alatt több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Az alacsony munkanélküliségi mutató már most az egyik legjobb adat az Európai Unióban. A kormány három százalék alá szeretné csökkenteni a rátát.

A Takarékbank elemzése a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20–64 éves korosztály 75,1 százaléka dolgozott a vizsgált időszakban. Ez érdemben meghaladja az unió 73,2 százalékos átlagos rátáját. Ahhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, hogy az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos mutatóját elérjük. Ez újabb 250-300 ezer betöltött álláshelyet jelentene. Ha ez sikerülne, akkor teljes foglalkoztatottságról lehetne beszélni. Ehhez tovább kellene zsugorítani a feketefoglalkoztatást és emelni azok képzettségét, akik nagyon nehezen foghatók munkába. Ezért szükség lehet a szakpolitikai beavatkozásra és az oktatás kiterjesztésére.

„Ez a stagnáláshoz közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek nem érik el azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó cél­területté teszi a hazai munkaerőpiacot, így elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása” – olvasható az elemzésben, amely szerint erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján. A rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett ugyanis a bérek évek óta két számjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ez a tendencia várható. Főként akkor, ha folytatódnak az adócsökkentések.

Fotó: Mirkó István

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések mérséklése segítheti elő. A mutató ugyanis több megyében 3 százalék alatt van, miközben az észak-alföldi régióban még 6,5 százalék. A munkaerő-keresletet pedig úgy lehet kielégíteni, ha az inaktívakat bevonják a foglalkoztatásba a magyar átlaghoz képest alacsonyabb aktivitású dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete erős, így egyre többen találnak munkát az elsődleges munkapiacon. Ezt jól tükrözi a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése.

– A munkapiaci tendenciák alapján egyelőre alig mutatkoznak olyan jelek, amelyek a bérnövekedés ütemének lassulása irányába mutatnának. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a tovább emelkedő bérek pedig azt jelentik, hogy a fogyasztás az idén sem lassul, és fontos támasza marad a gazdasági növekedésnek – ismertette a szakértő véleményét a távirati iroda.

Eredményes program

A várakozásokat is felülmúlja annak a kezdeményezésnek az eredménye, amelynek részeként a kormányhivatalok a munkaadókkal segítik az állástalanok munkához jutását, valamint a közmunkások elhelyezkedését a versenyszférában. Erről Bodó Sándor beszélt tegnap Egerben. A Pénzügyminisztérium államtitkára jelezte: a program Heves megyében is több ezer ember előrelépéséhez járulhat hozzá. Az országos átlagnál ma már jóval kedvezőbb, 2,2 százalékos munkanélküliségi ráta ellenére a megyén belül még jelentősek az eltérések, amelyen a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok hatékonyabb kiaknázásával segíteni lehet. (MTI)