Még mindig gondot okoznak a lakosságnak a régi devizahitelek

Szakmai várakozás szerint a tavalyi tízszázalékos csökkenés után idén újabb 10-15 százalékkal mérséklődhet az ingatlankiürítések száma, így ebben az évben 2700-3000 ilyen eljárás várható. A korábban felvett devizahitelek káros hatásai ma is érvényesülnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a folyamatban lévő esetek között szép számmal akad olyan, amely a korábban megkötött, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsön miatt vette kezdetét.

A banki adósság mellett sokszor a közüzemi tartozások is szerepet játszanak a kilakoltatásban Fotó: Havaran Zoltán

Április 30-án, vagyis kevesebb mint két hét múlva lejár a kilakoltatási moratórium. Ennek apropóján arról kérdeztük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjét, hogy idén csökkenhet vagy éppen emelkedhet-e az ingatlankiürítések száma.

– Elöljáróban érdemes tisztázni – kezdte Schadl György –, hogy a statisztika jelenleg minden olyan esetet együtt kezel, amikor a végrehajtónak valamilyen ingatlant át kell adnia egy másik személynek.

A banki adósság mellett sokszor a közüzemi tartozások is szerepet játszanak a kilakoltatásban
Fotó: Havaran Zoltán

Így az önkényes lakásfoglalók ügyeitől kezdve az üzlethelyiségek kiürítéséig tart az esetkör, benne azokkal az eljárásokkal, amikor olyan családokat kell távozásra kérni, amelyek nem tudták kifizetni valamilyen nagyobb tartozásukat.

– A különféle okok miatt tavaly nagyjából 3200 ingatlankiürítést rendeltek el az ország végrehajtói, a múlt évi érték a korábbihoz képest tízszázalékos csökkenést jelentett. Idén újabb mérséklődés jöhet, 10-15 százalékkal csökkenhet az ügyek száma – mondta a kar elnöke. Hozzátette: a jelenség mindenképpen kedvező, azzal együtt is, hogy ingatlankiürítésből egy is sok.

Az eddigi tapasztalatok alapján Schadl György részletesen is beszélt azokról az esetekről, amikor családoknak kell elhagyniuk eddigi otthonukat. – Az efféle ügyek döntő többsége még mindig a korábbi devizahitelek miatt vette kezdetét – mondta az elnök.

– Ezekben az eljárásokban gyakori – folytatta –, hogy nem csupán a banki tartozás miatt indult meg a végrehajtás, olykor tucatnyi hitelező jelentkezik.

Mégpedig azért, mert az adós nemcsak a hitel törlesztését hagyta abba, de – talán külső tanácsra – egy idő után nem fizette például a közös költséget, a közműdíjakat, a telefonszámlát sem. – Az ilyen helyzetekben legtöbbször elkerülhetetlen az ingatlan elárverezése – jegyezte meg a végrehajtók vezetője.

Volt idő, amikor hiába hirdették meg az ingatlant, egyes – leginkább a keleti – megyékben nem jelentkeztek vevők. – A jelenség már a múlté – fogalmazott a kar elnöke.

Az ingatlanpiac szárnyalása a végrehajtásoknál is érezteti hatását: szinte minden ingatlanra érkezik ajánlat, legyen az bárhol az országban. – Az sem igen okoz gondot, ha közös tulajdonban álló lakás egy része kerül kalapács alá, ajánlatot általában az ilyen tulajdonrészekre is tesznek az érdeklődők – jegyezte meg Schadl György.

A végrehajtói kar vezetője végezetül azt tanácsolta, hogy a nagyobb összeget maguk előtt görgető adósok mindig próbáljanak meg egyeztetni a hitelezővel a summa kifizetésének mikéntjéről, s legalább egy keveset fizessenek. Együttműködéssel sokszor elkerülhető a végrehajtás, az ingatlan elárverezése.