Ne csak költsük a pénzt, tervezzünk is a jövőre!

A magyar háztartások jelentős része bő tíz évvel ezelőtt komoly leckékkel és még komolyabb bukásokkal nézett szembe. A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, számos esetben a felelőtlenül vagy tudatlanul felvett devizaalapú hitelek miatti nadrágszíjmeghúzások 2008–2009-ban a kormányzati, a pénzügyi és az oktatási szféra számára egyaránt nagy tanulsággal szolgáltak. A bátor tájékozatlanságnak nagy ára volt: miközben az 1990-es évektől mindenki előtt megnyílt a banki, befektetési termékek világa, hiányzott az abban való biztos eligazodáshoz szükséges alapműveltség.

A tanulást érdemes a legkisebb gazdasági közösségen, vagyis a családon belül elkezdeni. A családi költségvetés valójában nem más, mint az együtt élők pénzügyi terve, amely adott időszakra vonatkozóan a bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen állítja egymással szembe. Általában egy hónapra érdemes rövid távú tervet készíteni, miután a leggyakrabban havonta vannak nagyobb pénzmozgások egy család kasszájában. Persze lehet ennél elhúzódóbb is a bevételi-kiadási kalkuláció: a középtávú terv 1–3 évre, a hosszú távú terv 3–5 évre szól. Korábban egyébként mindezt még a háztartási napló is kiegészítette, amely a napi pénzmozgásokra koncentrált. Manapság hasonlóan járhatunk el, ha például rendszeresen bankkártyával fizetünk, és a bejövő-kimenő összegekről sms-t kapunk a telefonunkra.

A családok a megszerzett bevéte­leik nagy részét elköltik. Amennyiben a kiadási oldal meghaladja a bevételeket, akkor a család hitelfelvételre kényszerül, ellenkező esetben pedig a fennmaradó részt érdemes megtakarítani. Annál is inkább, mert az előre kalkulálható vagy nem határidős kiadások mellett bármikor jöhetnek váratlan vagy kevésbé rugalmas befizetendő költségek. A hitel felvételét pedig nem biztos, hogy a család megengedheti magának, arról nem is beszélve, hogy ha már eladósodott, nincs is lehetősége újabb kölcsönhöz jutnia.

Mostanában, amikor a keresetek emelkedése és a gazdaság egészének jó teljesítménye következtében több pénz csörög a családi perselyben, a magyar lakosság hajlamos elengedni magát. A Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója egyértelműen úgy látja, hogy a lakosság a pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó, mint volt a válság utáni években. Merényi Zsuzsanna szerint sok családban hiányzik az előrelátó tervezés, ami nemcsak azért sajnálatos, mert így könnyebben kerül pénzügyi zsákutcába a szülők és a gyermekek – esetenként nagyszülőkkel kiegészülő – közössége, hanem azért is, mert a legfiatalabbak nem látnak pozitív példát. Szükség van a tudatos pénzügyi szemlélet kialakítására, az elméleti és gyakorlati alaptudnivalók elsajátítására, ám – amint a szakember vallja – az a leghatékonyabb, amikor anyáról lányra vagy apáról fiúra száll a családi költségvetési szemlélet.

A gyerekek játékos formában is tanulhatnak felelős döntésekről
Fotó: Mirkó István

A „carpe diem”, vagyis „élj a mának” felfogás különösen az utóbbi években erősödött fel. Pedig a család havi bevételeiből biztonsági tartalékként félretenni javasolt, hozzávetőleg tíz százalék sok kellemetlenségtől óvhat meg. Elég csak egy meghibásodott mosógépre, hűtőszekrényre vagy akár egy váratlan fogorvosi kezelésre gondolni.

Öt év alatt 32-ről 25 százalékra esett azok aránya, akiknek a háztartásában készül családi költségvetés – erre a GfK Hungária Piackutató Kft. reprezentatív kutatásából derült fény. A vizsgált ezer fő válaszai alapján – amelyeket a cég a Pénziránytű Alapítvány megbízásából a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kidolgozott módszertan felhasználásával kért ki – a visszaesés inkább a 30 év felettiek, illetve a nők körében figyelhető meg. Igaz, a 30 év alattiak között korábban sem volt jellemző a pénzügyi tervezés.

A kutatások feltárták a lakosság pénzköltéshez, befektetéshez való tartós viszonyulását. Egyértelmű tendencia, hogy a lakosság a pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos vagy előrelátó, mint korábban. Erre utal, hogy jelentősen csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek például azzal az állítással, hogy „mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, illetve „hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni azokat”. Növekedett ellenben azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy „a pénz arra való, hogy elköltsük”. Ez az eredmény egybevág a családi költségvetést készítők körének szűkülésével.

A háztartások bevételeit segít összevetni a várható kiadásokkal a Magyar Nemzeti Bank honlapján található kalkulátor, amelyet a hazai lakosság pénzügyi tudatosságának előmozdítása jegyében alkottak meg. Az eszköz segítségével könnyen eldöntheti használója, hogy egyensúlyban van-e a család költségvetése. Emellett a program spórolási tippekkel is szolgál.

Milyen lépéseket érdemes számításba venni a családi költségvetés tervezése során?

Várható, rendszeres vagy egyszeri jövedelmek számbavétele.

Várható rendszeres kiadások összegyűjtése, tervezése.

Fix összegű tételek jegyzése.

Változó összegű, de szokásosan jelentkező kiadások.

Rendkívüli kiadások vagy elmaradó bevételek.

Tartalékok tervezése a rendkívüli kiadásokra.

Bevételek, kiadások egyensúlyának elemzése, fenntartása.