Több oka is lehet a tavalyi méhpusztulásnak

Tavaly júliusban néhány hét alatt több mint háromszáz hazai méhészet jelzett méhpusztulást, a szakma mintegy 10–20 százalékát érintette. Az elhullások megelőzése érdekében az idén magasabb mintaszámmal folyik a szokásos méhkockázati monitoringprogram, illetve április elején nagyszabású eljárás kezdődött a tavalyi esetek okának, okainak felderítésére.

A repce virágzásakor évről évre életveszélybe kerültek a beporzó repülő rovarok Fotó: Lee Jae Won Forrás: Reuters

A szakemberek azt ellenőrzik, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor a termesztők a méhvédelmi előírásokat betartották-e; ha szabálytalanság gyanúja merül fel, eljárást indítanak az előírásokat megszegőkkel szemben.

Ez a monitoringprogram ugyanakkor független attól az eljárástól, amely a gazdák bevonásával a fent említett tavalyi nagymértékű méhpusztulás okait kutatja. Az esetek felderítése érdekében a hatóság ellenőrzi az érintett méhészetek három kilométeres röpkörzetében található, a kérdéses időszakban méheket vonzó kultúrát termesztő gazdák növényvédelmi tevékenységét. A növényvédő szerek lehetséges hatásán túl minden egyéb körülményt értékelnek.

Az okok felderítése nem egyszerű

Világszerte kutatják a méhcsaládok gyengülésének okait, de mind ez ideig egyetlen vizsgálat sem ért el áttörő eredményt. Mivel a méhpusztulások oka valószínűsíthetően összetett, a 2018-as események miatt indított kivizsgálás is komplex megközelítést igényel, mely kitér a méhészetek földrajzi helyzetére, a méhegészségügyi állapotra, a méhek gyógyászati kezelésére, a kérdéses időszak időjárási anomáliáira, és emellett a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére is.

„Ebbe természetesen beletartozik a neonikotinoidok felhasználásának vizsgálata is” – olvasható Nagy István agrárminiszter válaszlevelében, amelyet a napokban küldött az OMME megkeresésére.

A miniszter tájékoztatása szerint az említett vizsgálat jelenleg is folyik, a nagy mennyiségű adat elemzése ugyan több időt vesz igénybe, ám az már látható, hogy a méhpusztulás nem vezethető vissza egyetlen okra.

A kiterjedt vizsgálat eljárásrendjének megfelelően a Nébih megkereste a méhpusztulással érintett méhészeteket és részletes adatszolgáltatást kért a pusztulások körülményeiről, továbbá olyan méhészeteket is megkeres, megkeresett, ahol nem tapasztaltak pusztulást. A cél, hogy az így nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa.

Már kijelölték azokat a területek is, ahol növényvédelmi tevékenység okozhatta a méhek pusztulását, itt a Nébih a következő hónapokban több mint tízezer termelőt keres meg hivatalos levélben adatszolgáltatásra való felszólítással. Az így nyert, nagyjából 29 ezer mezőgazdasági parcella adatainak elemzését az Agrárgazdasági Kutatóintézet fogja elvégezni.

A tárcavezető megerősítette azt is, hogy minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetették a szükséghelyzeti engedélykiadást a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre.

A teljes cikk a hirado.hu oldalon olvasható el.