Erősödik a harc a világban az egészséges élelemért

A fenntartható élelmiszer-termelés a jövő kihívása világszerte, mivel csaknem ugyanakkora termőterületnek kell egymilliárd emberrel többet eltartania néhány év múlva. Ez óriási feladat, miután jelenleg is 41 országban kritikus az élelmiszer-ellátás. Magyarországon az agrárium fejlesztése a hatékony termelésre irányul, mivel az adottságaink képessé tennék az országot kétszer annyi élelmiszer előállítására, mint amennyi a lakosságnak elegendő. Az ENSZ ugyanakkor a gazdasági migrációban látja a világélelmezés problémáinak megoldását.

A FAO szerint az idén negyvenegy országban számít súlyos problémának a lakosság ellátása Fotó: Reuters

A mindenkinek hozzáférhető, egészséges élelmiszer-előállítás érdekében fenntartható, környezetkímélő mezőgazdaságra kellene áttérnie a világ minden országának. Jóllehet az ENSZ 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája és a hazai fejlesztés céljai megegyeznek, ám az idevezető utat már határozottan máshogy képzeli el Magyarország, mint a világszervezet.

A fenntartható termelés mellett a szegénység és az éhezés, a jövedelmi különbségek felszámolása, a nemek közti egyenlőség, a környezetvédelem és az oktatáshoz való hozzáférés szerepel az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának legfontosabb pontjai között.

A FAO szerint az idén negyvenegy országban számít súlyos problémának a lakosság ellátása
Fotó: Reuters

A dokumentum azzal számol, hogy a Föld lakossága a jelenlegi 7,7 milliárdról 8,7 milliárd főre nő 2030-ra. Ugyanakkor a termőterületeket már nem lehet jelentősen tovább növelni, így az adott területnek kell fenntartható módon ellátnia a bolygót a megfelelő mennyiségű, egészséges élelmiszerrel.

Migrációval a jövőért?

A világszervezet Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ugyanakkor a migrációt látja a világban mutatkozó különbségek felszámolásához az egyik eszköznek.

A nyilvánosan hozzáférhető dokumentum szerint a gazdasági bevándorlást nem lehet megfékezni, ezért annak hasznosságára kell helyezni a hangsúlyt: az elnéptelenedő vidéki térségekben a migránsok fontos szerepet vállalnának az élelmiszer-termelésből.

A FAO a migráció dimenziói között nemcsak a fejlett és fejlődő országok, hanem két fejlődő ország közötti vándorlást is fontosnak tartja. A jövedelmi különbségek a szervezet szerint azzal csökkenthetők, ha az adott országból elvándorolt állampolgár hozzájárul a fogadó ország termeléséhez, az ezért megszerzett jövedelmet pedig hazautalja.

Az ENSZ migrációs programját elfogadó országoknak szánt ajánlásban a vidékfejlesztési programok kialakításánál az integrációt és a mezőgazdasági termelés növelését célzó intézkedéseket szorgalmaznak. A világszervezet szerint az urbanizáció miatt elnéptelenedő vidékek ismételt benépesítésében, így az agráriumban kapnának kulcs­szerepet a bevándorlók, akik szabályozottan érkeznének a fogadó országba, s nem tömegesen.

Fejenként két adag

Magyarország mezőgazdasági adottságaival akár 18-20 millió embert is képes lenne ellátni élelmiszerrel, ám ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó helyzetértékeléséből. Habár kiválóak az adottságaink, az Európai Unió teljes agrárpiacának mindössze alig több mint két százalékát adtuk 2016-ban.

Magyarország akár húszmillió embert is képes ellátni
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ebből a növénytermesztés 2,5, míg az állattenyésztés 1,5 százalékkal járul hozzá az uniós piachoz. Ezen belül a kukorica, a napraforgó és a baromfi aránya a legnagyobb.

Kedvezőtlen az is, hogy az itthon előállított termékeket alapanyagként vagy alacsony feldolgozottsági szinten értékesítjük, habár az elmúlt években jelentősen nőtt a feldolgozott termékek kivitele is.

Veszélyt jelent emellett mind az uniós, mind a hazai termelésre, hogy míg a közösség világviszonylatban egyedülállóan szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat tart fent, addig a harmadik országokban előállított termékeknél nem kell ezeknek megfelelni. Az olcsó, unióba behozott élelmiszerek így rontják a tagállamok gazdálkodóinak piaci pozícióit.

A hazai élelmiszer-termelés versenyképességéhez, uniós piacon belüli részesedésének növeléséhez a kamara összegzése szerint teljes körű, mindenre kiterjedő átalakításokra van szükség, ezek egy része már folyamatban van.

A birtokszerkezet az elmúlt években eltolódott a kis- és közepes gazdaságok felé, hazánkban a többi fejlett országhoz képest ezért jóval több állampolgárt tart el közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaság. Az adórendszer, az öröklés és a rendszerváltozást követően bevezetett kárpótlás máig megoldandó feladatot jelent.

Elkerülhetetlen továbbá az élőmunka csökkentése. A hazai mezőgazdasági fejlesztési irányok közül ezért kiemelkedő a digitalizáció, a technológiáknál és a fajtanemesítésben az innováció, valamint a fenntartható, körforgásos és biomassza-alapú gazdálkodás kialakítása.

Továbbra is lemaradásban van hazánk az élelmiszer-feldolgozásban.

Míg az uniós csatlakozásunk előtt a GDP 2,7 százalékát adta az ágazat, addig 2008-ra két százalék környékére esett ez az arány. Az élelmiszeripar szereplőinek 93 százaléka kis- és középvállalkozás. Noha az ágazat nagyvállalatai mindössze hét százalékot tesznek ki, ezek dolgozzák fel az itthon termelt alapanyagok 65-70 százalékát.

A fejlesztési tervekben így kiemelt szerepet kap a hazai feldolgozók és kiskereskedelmi láncok erősítése annak érdekében, hogy a magas hozzáadott értékű, sokáig eltartható, tömegtermelésre gyártott élelmiszerek ne külföldről érkezzenek hazánkba.

Kiemelt feladat a vidékfejlesztés is annak érdekében, hogy a kistelepülések, falvak elnéptelenedését meg lehessen fékezni. Ennek középpontjában az ENSZ migrációs terveivel ellentétben a jóléti szolgáltatások megteremtése és a szegénység felszámolása Magyarország célja.

Maroknyi kézben a kamrakulcs

A FAO előrejelzése szerint a világ gabonatermése négy százalékkal kedvezőbben alakul az idén, mint 2018-ban. A várhatóan megtermelendő 750-760 millió tonnából jóval többet kell nyújtani azoknak az országoknak, ahol súlyos éhínség alakulna ki külső segítség nélkül.

A világszervezet úgy látja, idén 41 országban okoz a lakosság döntő többségének problémát a hozzáférés az elegendő élelemhez, ebből 31 állam Afrikában található.

Az élelmiszer-katasztrófával fenyegetett országokban 68 millió tonna gabonára szorulnak. A problémákért ezekben a térségekben a szélsőséges időjárás, a háborúk, a magas árak, a menekültáradat vagy az országon belüli mozgásképtelenség felelős.

– Az élelmiszer alapvető gazdasági termék, azonban csak egy maroknyi ország emelkedik ki az élelmiszer-termelésben – közölte megkeresésünkre az Agrárminisztérium. Ennek oka, hogy a termeléshez nagy területekre van szükség, ami csak néhány országban jellemző.

A legnagyobb élelmiszeripari exportőr régóta az Egyesült Államok. A kapcsolatrendszerek kialakulása, az országok exportjának és importjának erőteljes növekedése, valamint a globalizáció hatására új erőközpontok is megjelentek a kereskedelemben.

Ilyen új központ Kína, amely napjainkra a világ legnagyobb élelmiszer-termelőjévé, -fogyasztójává és -importőrévé vált. A gabonafélék és zöldségfélék legnagyobb termelői ma az Egyesült Államok, Kína, India és Oroszország. Egyre nagyobb a szerepe Brazíliának is, a dél-amerikai ország termelésében fontos szerepet játszik a cukornád- és a szójababtermelés, valamint a húshasznú marhatartás.

Baromfihús-termelés és -értékesítés szempontjából az Egyesült Államok, az Európai Unió, Brazília, India, Mexikó, Kanada és Oroszország tölt be jelentős szerepet.

Az agrártárca összefoglalója szerint habár meglepő, nemcsak a fejlett, de a fejlődő országokban is jelentős az élelmiszer-pazarlás, igaz, az élelmiszerlánc más-más részein.

A fejlődő országokban az infrastruktúra és a szervezettség hiánya a jellemző, ezért az élelmiszerlánc elején, vagyis a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a raktározás és a szállítás során keletkezik a legtöbb veszteség. A fejlett országokra – így Magyarországra is – inkább az jellemző, hogy a lánc végén, vagyis a háztartásokból kerül ki az élelmiszer-hulladék nagy része.

A becslések szerint az Európai Unió 28 tagországa összesen 88 millió tonna élelmiszer-hulladékot halmoz fel évente, aminek valamivel több mint feléért a háztartások felelősek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a magyar háztartások a középmezőnyben vannak az élelmiszer-pazarlásban.

Míg a nyugat-európai uniós tagállamokban jellemzően 90 kilogramm feletti élelmiszer-hulladék jut egy főre egy év alatt, hazánkban ez lényegesen kevesebb, 68 kilogramm évente.

Ha mindenki úgy élne…

Ma lépjük át azt a dátumot, amikortól – ha a Föld minden lakosa egy átlagos európai színvonalán élne – a felhasznált erőforrásokat egy év alatt nem volna képes újratermelni a Föld – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország. A természetvédő szervezet jelentése szerint ha a fent meghatározott tempóban fogyasztana minden ember, akkor a bolygónk csak a máig kibocsátott szennyezést volna képes semlegesíteni, elnyelni. Vészjósló az a szám is, amely szerint 2,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások iránti keresletünket kielégítse a bolygó, amennyiben az egész világ úgy élne, mint az Európai Unió lakosai. Ha a magyarországi fogyasztási szinten élne mindenki a Földön, még úgy is kettőnél több bolygóra lenne szükségünk. A kalkuláció a globális túlfogyasztás világnapjának kiszámítása mintájára született meg, amely tavaly augusztus 1-jére esett, és 1,7 Föld szükségére mutatott rá – az európai fogyasztási tempó tehát jóval gyorsabb, mint a világátlag. Noha az uniós országok között nagyok az eltérések, közös jellemzőjük az, hogy egyikük sem működik fenntartható módon. (S. O.)