Kedvezőbben alakult 2018-ban az előző évhez képest a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege Magyarországon – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom, 2018 című kiadványában. A mondat megerősíti lapunk korábbi számításait, amelyet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján közöltünk nemrégiben. A hazavándorlás mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést: a KSH számításai szerint egy év alatt 14,3 ezerrel csökkent a magyarországi lakosság száma, ami közel 25 százalékkal kisebb szám, mint a 2017-es.
Míg tehát a kivándorlási hajlandóság csökkent (tavaly 18 150-en távoztak külföldre, 2017-ben közel 27 ezren), náluk többen döntöttek úgy, hogy ott folytatják az életüket, ahol születtek: húszezren költöztek vissza Magyarországra. Szembetűnő, hogy 2014-ben és 2015-ben is meghaladta a harmincezret a külföldre települő magyarok száma.
Ráadásul a tavaly hazatérők száma nem rekord, ugyanis 2017-ben 20 906-an hagytak fel más országbeli életvitelükkel, ez a szám pedig a mögöttünk álló kilenc év legmagasabbja. A húszezernyi tavalyi hazatérő mellett külföldön 8150 magyar állampolgár született a KSH szerint.
Az Eurostat nyilvántartása alapján korábban megírtuk: kevesebb magyar élt tavaly más uniós tagállamban, mint 2017-ben, vagyis többen jöttek haza, mint amennyien kivándoroltak. A 15 és 64 év közötti magyarok 6,8 százaléka, 441 544-en éltek valamelyik uniós országban 2018-ban, míg az egy évvel korábbi szám 446 183 volt. Beszédes a foglalkoztatottságuk aránya, hiszen 360 300-an dolgoztak, ami 81,6 százalékot jelent. Közéjük nemcsak az életvitel-szerűen külföldön élők tartoznak, hanem az ingázók is, akik vagy Ausztriába járnak át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban. A felső- és az alapfokú végzettségűek aránya is csökkent a külföldön dolgozó magyarok között.
Ezzel együtt Magyarország az alacsony elvándorlási arányú tagállamok közé tartozik. A nyilvántartás szerint ugyanis a nyugat-európai országok állampolgárai elenyésző arányban telepedtek le tavaly más uniós országban, jellemzően 2-3 százalékuk. Idesorolható a régiónkból Csehország is, 3,3 százalékos mutatóval, ezt követi hazánk 6,8 százalékos aránya, míg Kelet-Közép-Európa más országainak elvándorlási mutatója ennél jóval nagyobb a 15–64 éves korcsoportban. Jóval súlyosabb Románia, Lengyelország vagy éppen Málta helyzete.
