Tűréshatáron belül az infláció

Múlt hónapban tovább emelkedett, de még mindig a jegybank toleranciasávjának felső határa alatt maradt a fogyasztói árindex. A monetáris tanácsnak fontos átmeneti hatásoktól megszűrt inflációs mutató viszont minimálisan csökkent, így az általános drágulás, úgy tűnik, nem eredményez lépéskényszert a kamatpolitikában.

Dráguló szolgáltatások. Legutóbb hét éve volt ilyen léptékű az árak növekedése Fotó: Kurucz Árpád

Áprilisban folytatódott az árak emelkedése, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közlése szerint múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Ilyen magasan a fő inflációs mutató legutóbb 2012-ben állt. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, a jegybanki döntéshozatal szempontjából az átmeneti hatásoktól megtisztított, adószűrt maginfláció 3,4 százalékra csökkent a márciusi 3,5 százalékról.

A fő mutató ezzel megközelítette az MNB háromszázalékos inflációs középtávú céljához igazított plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv felső határát, illetve jelenleg a szűrt maginfláció is az a célérték felett van.

Dráguló szolgáltatások. Legutóbb hét éve volt ilyen léptékű az árak növekedése
Fotó: Kurucz Árpád

Mint azt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte, ugyan a szűrt maginfláció mérséklődött, a 3,4 százalékos értékkel így is csaknem tízéves csúcs közelében van. Ugyanígy tízéves rekordszintnél jár a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek drágulása is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében a nemzetközi inflációs folyamatok inkább támogatják az MNB politikáját.

– Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt a jegybank egyelőre kivárhat – mondta a vezető elemző.

Néhány év elteltével az MNB márciusban szigorított a feltételeken, azonban azt is kikötötte, hogy nem ciklusban, hanem egyszeri intézkedésben gondolkodik, ami eddig elégségesnek bizonyult.

Egyúttal leszögezték, hogy a nagy nemzetközi jegybankokhoz hasonlóan az MNB is adatvezérelt üzemmódra váltott, így a következő hónapok makrogazdasági adatai meghatározók lesznek.

Mivel a márciusban előirányzott gyakorlat szerint a monetáris tanács a negyedévente megjelenő inflációs jelentése alapján vizsgálja felül a helyzetet, a májusi kamatdöntő üléstől sok izgalom nem várható, annál nagyobb érdeklődés fogja kísérni a júniusi ülést.