Egyre csökken a közfoglalkoztatás

Kevesebb mint felére csökkent 2016 óta a közfoglalkoztatás, a közmunkások létszáma idén márciusban már alig lépte át a százezer főt. A folyamat jóval gyorsabb a korábbi várakozásokhoz képest, ugyanakkor egyre kisebb létszámot tud felvenni a versenyszféra.

Nem ugrott meg a közmunkás létszám a járvány kezdete óta sem Fotó: MTI/Marjai János

Csaknem 150 ezer közmunkás helyezkedett el 2016 óta jellemzően a versenyszférában, márciusban 102 700 fő vett részt valamelyik közfoglalkoztatási programban – derül ki a Belügyminisztérium adataiból. A számok rendkívül kedvezők, mivel egy év alatt negyedével csökkent tovább a létszám, ráadásul az elmúlt években még a legbizakodóbbak is arra számítottak, hogy hosszabb távon is csak 150 ezer főig zsugorodhat a másodlagos munkaerőpiac.

Korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozó munkáltatói érdekképviseletek a közmunkások iránti keresletnövekedés okaként egyértelműen a munkaerőhiányt említették, míg a közfoglalkoztatottakat az motiválta, hogy érdemi különbség van a havi bérük és a minimálbér összege között. Ráadásul a tapasztalatok szerint – szintén a szakemberhiány miatt – sok közmunkás a minimálbérnél jóval magasabb keresetre tehet szert. Ágazati szereplők szerint ugyanakkor százezer fő lehet az, aki alulképzettsége vagy a munkavégzés alapszabályainak elmulasztása miatt benn ragad a közfoglalkoztatásban.

A Belügyminisztérium havi adatsora szerint a közmunkások fele három megyére – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar – koncentrálódik. Ezzel szemben az erősen munkaerőhiánnyal sújtott Nyugat-Dunántúlon már alig akad közmunkás: Győr-Moson-Sopron megyében hétszázan vannak. A legnagyobb csökkenést a Közép-Dunántúl megyéiben mérték, mintegy 43 százalékkal esett vissza a közfoglalkoztatás, Fejér megyében egy év alatt felére. Az alig több mint százezres létszámból hetvenezer munkavállaló legfeljebb csak az általános iskolát végezte el, míg a felsőfokú végzettségű közmunkások ezer főt tesznek ki.

A Nyugat-Dunántúlon alig akad közmunkás
Fotó: MTI/Marjai János

Nemcsak a másodlagos munkaerőpiacon dolgozók vannak kevesebben, a rendelkezésre álló álláshelyek is csökkentek. Márciusban 130 ezer olyan munkahely volt, amelyet közfoglalkoztatottakkal kívántak feltölteni a munkaadók, harmincezerrel kevesebb, mint tavaly márciusban.

A munkakörök érdemben nem változtak az elmúlt években: a közmunkások fele továbbra is az egyszerű, máshova nem sorolható szolgáltatási feladatokat látja el. E körbe tartoznak mások mellett például az aszfaltmunkások. Szintén sokakat foglalkoztat a mezőgazdaság és az építőipar. A legnagyobb közfoglalkoztató változatlanul a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, a vízügyi igazgatóságok, valamint a közútkezelő.

Az adatok szerint márciusban tovább csökkent a munkanélküliség, ennél pedig jobban nőtt a foglalkoztatottság. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a munkaerőpiacra az inaktívakat sikerül mindinkább integrálni, már régóta nem a közfoglalkoztatás növeli az elhelyezkedők számát.