Felszökött a pénzbehajtási láz

Nem tétlenkedtek a hitelezők az esztendő első három hónapjában: január eleje és március vége között 127 ezer pénzbehajtási eljárás indult az adósok ellen, hozzávetőleg negyvenezerrel több, mint a tavalyi első negyedévben. A látványos emelkedésnek leginkább eljárásjogi okai lehetnek.

Igencsak felpörgött idén a pénzbehajtási eljárások száma – ez derül ki abból az összeállításból, amelyet lapunk kérdése nyomán készített el a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Eszerint 2019 első három hónapjában összesen 127 ezer esetben fordultak a cégek és a magánszemélyek az ország közjegyzői­hez a nem fizető adósaik miatt. A hitelezők a hivatalos emberektől kérhetik az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását, ez a dokumentum szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen a – nem a jelzáloghitelekből fakadó – követelések hatósági beszedése. A kamara összesítése szerint az idei 127 ezres adat jóval meghaladja az előző év azonos időszakában rögzített értéket: 2018 első negyedében csupán 90 ezer pénzbehajtást kezdeményeztek az arra jogosultak. Ugyanakkor a korábbi esztendők időszakos statisztikájától már nem tér el érdemben a mostani eljárásszám.

Az idei emelkedés lehetséges okai­ról Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke azt mondta, rövidebb ideig tartó kiugrás bármikor előfordulhat: megeshet, hogy az év bizonyos szakaszában megemelkedik az ügyszám, aztán pedig visszaesik.

– A mostani változás ugyanakkor látványos – jegyezte meg a kamarai vezető, szerinte a folyamat hátterében leginkább az eljárásjog előírásainak változása húzódhat meg. Mint felidézte, tavaly érezhe­tően csökkent a pénzbehajtások száma, amit részben a rezsicsökkentés ked­vező hatása és az ügyfelek javuló anyagi helyzete magyarázhatott, részben pedig az, hogy egyes hitelezők elhalasztották követelésük érvényesítését.

– A polgári eljárás szabályai 2018-ban megváltoztak, emiatt az igények érvényesítésénél némileg átalakult a bírói gyakorlat. A jelek szerint egyes hitelezők megvárták, amíg a bírói álláspont egységessé válik az országban, s csak azután léptek fel kintlévőségeik ügyében – fejtette ki Tóth Ádám. Hozzátette, előfordulhat, hogy az adós a tartozást nem ismeri el, a fizetési meghagyásban foglaltakkal nem ért egyet, ekkor pedig a bíróság előtt folytatódik az eljárás.

Arról is érdeklődtünk, milyen tartozások ügye került mostanában a közjegyzők elé. Az elnök erre azt válaszolta, akárcsak a korábbi években, úgy idén is az elmaradt rezsidíjak és a kiegyenlítetlen telefonszámlák miatt kezdeményezték a hitelezők a pénzbehajtások több mint felét. Ezen ügytípusok mellett rendszeresnek számítottak a parkolási bírságok miatt induló eljárások, ahogy időről időre a közjegyzők elé kerültek olyan esetek is, amelyekben tömegközlekedési bliccelés miatt kiszabott, de be nem fizetett büntetések adtak okot a procedúrára.