– Sem a munkavállalók állására, sem a béremelésekre nem lesz várhatóan középtávú hatása az ipari, azon belül is jellemzően az autóipari termelés lassulásának, ezért egyes szakszervezetek alaptalanul riogatják a munkavállalókat – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Korábban a Vasas Szakszervezetek kongatták meg a vészharangot a kölcsönzött munkavállalók elbocsátásával, létszámstop és a rövidebb munkahét bevezetésével. A kamara elnöke erre reagálva emlékeztetett: Magyarországon munkaerőhiány van, emiatt a munkavállalók lényegesen erősebb alkupozícióban vannak a korábbiaknál. Az elnök kiemelte: tény, hogy a német gazdaság a legfrissebb előrejelzések szerint recesszióközeli állapotba kerülhet, ami hatással lesz a magyar gazdaságra is.
Ugyanakkor a hazánkba befektető cégek jellemzően a legmodernebb technológiával dolgoznak, a korábbi években is folyamatosan fejlesztettek. Lesznek olyan üzemek, ahol visszaesés várható, ám ennek hatására a dolgozókat más munkakörbe osztják be, illetve nem túlóráztatják. Parragh László emlékeztetett: azok a munkavállalói képviseletek, amelyek most az ipar lassulása miatt ijesztgetik a munkavállalókat, néhány hete még a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvénnyel próbáltak elégedetlenséget generálni.
Fotó: Kurucz Árpád
A Vasas ezen tevékenysége nem véletlen: Győrben és Kecskeméten is működtet a német vasipari óriásképviselet, az IG Metall irodákat. A német szakszervezeti szövetségnek pedig – érthető módon – az az érdeke, hogy a hazánkban jelen lévő termelés visszakerüljön Németországba. Ám ez a magyar munkavállalóknak egyáltalán nem érdekük, ezért több kérdést is felvet a magyar és a német vasasok együttműködése. Parragh László hozzátette: habár vannak félelmek, a magyar gazdaság állapota rendkívül kedvező, ezért a német piaci hatások tompítására számos eszköz áll a kormány rendelkezésére.
Korábban lapunk beszámolt róla: egyes szakszervezetek – vélhetően politikai célból – decemberben túlzóan és alaptalanul állították, hogy a túlóratörvény elfogadásával a munkavállalókat évi négyszáz óra túlmunkára kényszerítik, s azt majd csak három év múlva fizetik ki. A téli megmozdulások valódi célja mára világossá vált: a dolgozók korábban felmért félelmeire – az érdekvédelmi munkával ellentétesen – nem megnyugtató válaszokkal reagáltak ezek a képviseletek, hanem felerősítették azokat. Vélhetően azzal a szándékkal, hogy elégedetlenséget keltsenek a dolgozók közt, ezzel utcára hívva azt a kritikus tömeget, amivel kormányt lehet buktatni, mindezt részben a magyar állam pénzén, részben külföldi civil szervezetek közreműködésével és az ellenzéki pártokkal.
Konfliktus a Dunaferrnél
Megdöbbenéssel fogadta a Liga Szakszervezetek, hogy a dunaújvárosi Dunaferr először felmondta az évtizedes, szakszervezetekkel folytatott együttműködést, ezt követően pedig a képviselet ifjúsági tagozatának tárgyalódelegációját sem engedték be a gyárba, így az egyeztetés is meghiúsult. A Liga közlésében felidézte: a konfliktus előzménye, hogy májusban a szakszervezetek nem engedték a munkáltatónak, hogy megszorításokat vezessen be. A cég az iparági válságra hivatkozva azt kérte, a dolgozók ne kapják meg a kollektív szerződésben foglalt, nyáron esedékes juttatást, az úgynevezett szabadságos bér teljes összegét, amelynek egy részét csak decemberben fizetnék ki. A munkavállalók ezt nem fogadták el, ezért a javaslatra nemet mondtak a szakszervezetek.
