Nőtt a belföldi áramtermelés

Több áramot állítottak elő a belföldi erőművek áprilisban, mint a tavalyi negyedik hónapban, amire nagy szükség is volt. Májusban ugyanakkor a hazai áramigény több mint felét külföldi forrásból kellett fedezni.

A napi átlagos rendszerterhelés magasabb volt idén áprilisban, mint tavaly ilyenkor Fotó: GOCE RISTESKI Forrás: 123RF

Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában is előre tervezett erőmű-karbantartások, továbbá a megújulóalapú áramtermelés alacsony szintje ­miatt április két hetében is jelentősen magasabbak voltak a tőzsdén a másnapi áramárak az ebben a hónapban szokásosnál – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi árampiaci elemzéséből.

A dokumentum szerint Magyarországon a nukleáris, a lignit- és a földgáz-felhasználású erőművi egységek egy része éves tervezett karbantartás miatt állt, de előre nem látható szünetelés is szűkítette az áramkínálatot. A hónap elején a kieső kapacitás meghaladta az 1200 megawattot (MW). A rendelkezésre álló egységek közül a paksi blokkok zsinór üzemben termeltek, vagyis egyenletes ellátást biztosítottak (két napot érintő nem tervezett leterhelést kivéve), míg a lignit- és a földgáztüzelésű erőművek termelése az árakhoz igazodott.

A napi átlagos rendszerterhelés magasabb volt idén áprilisban, mint tavaly ilyenkor
Fotó: 123RF

Nem csak a szűkös termelés indokolta az árak emelkedését az elmúlt hónapban. Szerepet játszott a szén-dioxid-kvóta egy hónapon belüli, majdnem 25 százalékos drágulása is, amellyel éves csúcsára került az érték.

A kieső termelés időzítése nem volt szerencsés, mert a napi maximum és az átlagos rendszerterhelés magasabb volt a tavaly áprilisinál, ami annyit jelent, hogy több áramot fogyasztottunk, mint egy évvel korábban. Mégis, a nem tervezett leállások ellenére is magasabb volt az idei áprilisi belföldi termelés a tavalyi negyedik hónap 3500 megawattot megközelítő értékénél.

A 27,3 százaléknyi importegyenleg alacsonyabb volt a tavalyi 31,4 százaléknál, viszont az országon áthaladó áram mennyisége jelentősen meghaladta a tavaly áprilisit. Ennek oka, hogy a kedvezőtlen balkáni vízhozamok miatt kevesebbet termeltek az ottani vízerőművek, így déli szomszédaink északról voltak kénytelenek több villamos energiát importálni.

A magas hatékonyságú gázerőművek jó kihasználtsággal üzemeltek, fokozták termelésüket a magasabb igények kielégítése érdekében, míg a rosszabb hatékonyságú egységek működését a szabályozási piac és a hőigények határozták meg.

Május végére pedig elérte idei eddigi csúcsát a magyar villamosenergia-behozatal abszolút értékben, amikor is a nettó import több alkalommal 3000 megawatt fölé ugrott – ez a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adataiból olvasható ki. Az ország fogyasztása valamivel 6000 MW alatt volt, vagyis a belföldi áramigénynek több mint a felét importból kellett fedezni.