Pályázati pénzeső a kisebbeknek is

Összesen 91,5 milliárd forintnyi kutatással, fejlesztéssel, innováció­val foglalkozó pályázat nyílt, illetve nyílik meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) az első félévben. Nemrégiben jelent meg az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztését segítő, hárommilliárd forint keretösszegű program, és a vállalkozásoknak szóló 45 milliárdos piacvezérelt kfi-pályázat felhívása — nyilatkozta Birkner Zoltán, a hivatal elnöke. Mint mondta, a mikro- és kisvállalkozások által elnyerhető támogatás elérheti akár a 65-70 százalékos intenzitást is.

Körbeutazták az országot, felmérték az igényeket – mondta Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

– Mire, kire gondol?

– Menedzseri tapasztalattal és képességgel rendelkező szakemberekre, emellett új helyszínek is beléphetnek, például inkubátorházak, amelyek kezdő vállalkozásokat karolnak fel, hiszen fontos, hogy a fiatalok már az egyetemen bekapcsolódjanak a startup világába. De csatlakozhatnak olyan oktatók is, akik a hallgatóikkal együtt képesek egy-egy ígéretes terméket kifejleszteni. Ez a hárommilliárdos pályázat erre is ösztönöz, hiszen jelenleg még nagyon nagy a szórás az egyetemek tudáshasznosítási képessége között.

– A másik pályázatukra mi jellemző?

– A vállalkozások piacvezérelt k+f+i tevékenységét ösztönző pályázat a maga 45 milliárd forint keretösszegével az egyik legfontosabb és volumenében is legjelentősebb konstrukció az idén. Ez a versenyszférának szól, és olyan pályázókat várunk rá, akik a piac igényeire reagáló új, innovatív termék, szolgáltatás vagy akár eljárás fejlesztését tűzik ki célul, és ezek hatékony megvalósításához vagy piacra vitelé­hez kérnek támogatást. A hangsúly az innováción van, ennek jelen kell lenni a projektben, de ahol szükséges, ott rendelkezni kell kutatás-fejlesztési képességgel is. A pályázaton belül két alprogram lesz.

Körbeutazták az országot, felmérték az igényeket – mondta Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke
Fotó: Havran Zoltán

– Melyiket mi jellemzi?

– Az egyik alprogram olyan vállalkozásoknak, akár kkv-knak szól, amelyek önállóan vagy más piaci szereplőkkel összefogva valósítanak meg ígéretes k+f+i projekteket. Ez 24 milliárd forint keretösszegű, és maximum 500 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást lehet kérni önállóan vagy legfeljebb kéttagú konzorciumként. A másik alprogram 21 milliárdos keretére csak konzorciumok pályázhatnak, projektenként minimum 400 millió és maximum egymilliárd forint támogatásra. Itt nagy jelentőségű és összetett kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldásáról van szó a szakterület kiemelkedő szereplőinek részvételével: konzorciumi tagként felsőoktatási intézményeket, kutató-tudásközvetítő szervezeteket lehet, sőt kell bevonni. A létrejövő eredmények fontos problémák megoldásához járulnak hozzá, jelentős gazdasági, társadalmi hasznot produkálva.

– Mekkora a támogatás intenzitásának aránya?

– A mikro- és kisvállalkozások által elnyerhető támogatás akár a 65-70 százalékos intenzitást is elérheti. A középvállalkozások esetében 55-60, míg a nagyvállalatok számára 50 százalék érhető el. Ez is egyfajta üzenet, hogy a kicsiknek és a közepeseknek nagyobb energiát kell fektetniük a tevékenységi kör bővítésébe, ehhez pedig több pénz kell. Hiszen minél kisebb létszámú egy vállalkozás, annál több időt igényel a napi feladatok ellátása, amelybe az új feladatkör nehezebben illeszthető be. A nagyvállalatok pedig valamilyen szinten már rendelkeznek k+f+i hajlandósággal, tevékenységgel. Ennél a pályázatnál olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a leginkább életképesek. Hiába van százezernyi vállalkozás hazánkban, ha közülük csupán pár százaléknyi képes igazán ezekre a tevékenységekre.

– Gondolja, hogy az „igaziak” jelentkeznek majd?

– Mielőtt ez a konstrukció elkészült, az Országos Innovációs Fórummal körbeutaztuk az országot, felmértük az igényeket, meghallgattuk a kérdéseket, javaslatokat; 25 helyszínen 2800 piaci szereplővel találkoztunk. Köztük legalább ezer olyan személy vagy cég volt, aki vagy amely a kutatás-fejlesztésben és innovációban aktívan érintett, és elmondhatta a véleményét a pályázati konstrukciókról. Hatszázan pedig arra is vették a fáradságot, hogy külön workshopokon részletesen elemezzenek egy-egy pályázatot. Így több száz független, külső véleményt kaptunk, többek között arról is, hogy a piacvezérelt pályázati konstrukciónak mik legyenek a paraméterei. Ezek közül sokat megfogadtunk és beépítettünk a rendszerbe. Sőt: miután bejelentettük a pályázatot, még az elkészült tervezet nyilvános véleményezésére, társadalmi egyeztetésére is jutott idő a meghirdetés előtt. Pályázni június végétől lehet.

– A bírálatot mi jellemzi majd?

– Itt is új szemlélet érvényesül. Az anonim bírálat után a jelentősebb projektek esetében szeretnénk élőben találkozni a pályázókkal, hogy személyesen is előadhassák projektjavaslatukat, mód nyíljon az esetleges kérdések megválaszolására. Ágazatonként, szakmai csoportokba osztva hallgatjuk meg a személyes prezentációkat. Ez az új elem is segít abban, hogy a leghatékonyabbak, a leginkább innovatívak jussanak tovább, ők nyerjenek. Nem kis munka ez, de így tudunk a gyakorlatot első kézből megismerve, a cégek bevonásával a leginkább az ők és a magyar gazdaság hasznára váló döntéseket hozni.