Tradicionális épületek génbankja

Ami védett, az egy kicsit mindenkié, viszont ha a közösség valóban sajátjának érzi az építészeti emlékeket, akkor úgy illik, hogy közpénzből is biztosítsunk forrást ezek megóvására, megújítására — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Földváry Gábor örökségvédelmi miniszteri biztos a héten 1,5 milliárd forintos keretösszeggel megnyílt Népi építészeti programról. A miniszteri biztos szerint a két évvel ezelőtti próba többek között arra is jó volt, hogy felmérjék, óriási az igény a veszélyeztetett épületek, a vidéki épített örökség megőrzésére. Most akár húszmillió forint támogatást is lehet kapni egy-egy épület megújítására.

Badacsony, Balaton, szőlő, mezőgazdaság, szüret, szőlészet, bor, Fotó: Kurucz Árpád

Egy hónapon keresztül, július 24-ig lehet pályázni a Népi építészeti programra, amelynek keretében a kormány 1,5 milliárd forintot biztosít a veszélyeztetett népi építészeti emlékek, a történeti értéket képviselő vidéki épített örökség megőrzésére, helyreállítására.

– A két éve meghirdetett első pályázat amolyan próba volt. Az akkori 300 millió forintos keretösszegből elkezdődhettek az első felújítások, és az is kiderült, hogy óriási az érdeklődés a lehetőségre – fejtette ki lapunk érdeklődésére Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős miniszteri biztosa, megjegyezve, hogy az akkori csaknem félszáz kedvezményezett pályázat gyümölcsei mostanában értek-érnek be.

Földváry Gábor hangsúlyozta: az ország minden részéből várják magánszemélyektől, önkormányzatoktól és civil szervezetektől a pályázatokat a Népiépítészetiprogram.hu oldalon, de az elbírálásnál külön odafigyelnek majd arra, hogy ne legyenek területi aránytalanságok. Felvetésünkre, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a Balaton-felvidéken mondhatni tömegesen újítottak meg régi épületeket, a miniszteri biztos azt mondta: a térség valóban jelentett inspirációt a program kidolgozásához.

– Már-már divattá vált az ottani műemlék épületek megújítása, ami nekünk is bizakodásra ad okot. Az ország minden szegletében érdemes felhívni a tulajdonosok figyelmét arra, hogy a birtokukban lévő védett épület korántsem csak nyűgöt jelent – mondta Földváry Gábor. A miniszteri biztos rámutatott: az, hogy egy épület védelem alatt áll, a tulajdonosnak bizonyos korlátozásokat jelent, aki jellemzően csak fa nyílászárókat használhat, korhű burkolási módokat és tetőfedést – pél­dául nádból készülőt – alkalmazhat.

– A védelemnek oka van, sajnos előfordul, hogy egy településen egyetlen korhű ház maradt meg. Ami védett, az egy kicsit mindenkié, viszont ha a közösség valóban sajátjának érzi ezeket az építészeti emlékeket, akkor úgy illik, hogy közpénzből is biztosítsunk forrást a megóvásukra, megújításukra – fejtette ki.

A Balaton-felvidéken rengeteg fejlesztés történt az elmúlt időkben, Badacsonyban is megszépültek a régi házak
Fotó: Kurucz Árpád

Ami a támogatás pénzügyi részét illeti, magánszemélyek és önkormányzatok egyaránt ötszázezer és húszmillió forint közötti összeget nyerhetnek el. Előbbiek esetében a támogatás aránya a teljes költségvetés akár 80 százalékát elérheti, az önkormányzatoknak azonban nagyobb önrészre van szükségük, ők a beruházás költségének felét nyerhetik el a pályázaton. Kivételt jelentenek a kétezer főnél kisebb lélekszámú, hátrányos helyzetű kistelepülések, amelyeknél szintén elég 20 százaléknyi önerő. A program mostantól a Teleki László Alapítvány gondozásában zajlik, a kérelmeket a Magyar Művészeti Akadémia, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a BME Építészettörténeti Tanszéke képviselőjéből álló bizottság bírálja el.

– A mostani kiírás újítása, hogy több száz helyszínen szakértők segítik majd a támogatott kérelmezők munkáját. Nem szeretnénk elengedni a támogatottak kezét, hiszen külön szakértelmet igénylő munkálatokról, tervezésről van szó – jegyezte meg Földváry Gábor. Újdonság az is, hogy értékfeltárásra is lehet pályázni, vagyis szakértők bevonásával felmérni, milyen megőrizendő értékei vannak az épületnek, s megtervezni, hogy a későbbiekben hogyan lehetne megújítani azt. – Szeretnénk, ha a program később is folytatódna. A hosszabb távú cél az, hogy amolyan génbank alakuljon ki, s nem lenne az országnak olyan része, ahol legalább egy-két épület ne emlékeztetné gyermekeinket, unokáinkat is a paraszti kultúrára – fogalmazott Földváry Gábor.

– A II. világháborút követő radikális társadalmi-gazdasági változások erőszakkal felszámolták a hagyományos paraszti társadalmat. Ebben az életformában a kommunisták elpusztítandó ellenséget láttak, nem véletlen, hogy ezek az épületek is mindinkább az enyészetéi lettek. Pedig óriási felhalmozott életbölcsesség, tudás és hagyomány rejlik bennük, ezért megóvásuk nemzeti érdek – hangsúlyozta a miniszteri biztos, aki szerint az elmúlt évek megmutatták, milyen fontos, hogy kézzelfoghatóan tudjuk bizonyítani és megmutatni több mint ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünket.