A napokban hivatalosan is bejelentették, hogy a 15 nyugat-afrikai országot tömörítő Ecowas közösség közös pénznemet vezet be 2020-ban. A nagyjából 385 millió lakost képviselő szervezet ezzel immár több évtizede meglévő terveit valósítaná meg. Az egyes országok között már most is lehet vízummentesen utazni, de a pénzügyi egyesüléstől sokkal inkább azt várják, hogy az hatékony kezelése lehet a régiót érintő gazdasági nehézségeknek. Az ecónak nevezett új pénznem részben az afrikai valutaközösségi frankot váltaná le. Ezt a korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznemet a 15-ből nyolc ország használja, a másik hétnek saját devizája van.
Az első reakciók visszafogottak vagy egyenesen negatívak. A legnagyobb probléma – ami Európában is nagyon ismerős kérdés – hogy a csoportban lévő országok között nagyságrendi eltérések vannak a gazdasági fejlettségben. Emellett nagyban eltérnek az országok lehetőségei és az erre épített stratégiái is: például Szenegál a bejövő működő tőkére tud építeni az eddig egyedileg alacsonyan tartott kamatszintje miatt, míg Nigéria jóval erősebb pénzével és magasabb kamatszintjével inkább a pénzpiacokról tudja fenntartani növekedését.
Az egységet alkotó államok között – ami Magyarország euróbevezetése kapcsán is rendre felmerül – az azonos pénz sok szempontból rögzíti az adott pillanatban meglévő gazdasági eltéréseket. Ez a megfontolás is ismerős lehet Európában, de az Ecowas-országok esetében ennél is nagyobbak a különbségek, például egy kisebb nigériai tagállam összterméke önmagában több, mint a guineai GDP egésze.
Fotó: REUTERS/Jonathan Ernst
Ezekkel a különbségekkel az érintettek is tisztában vannak, így várhatóan a jövő januárra kitűzött induláskor nem fogja minden tagállam automatikusan bevezetni az új pénznemet. Az első bejelentést követően arra lehet számítani, hogy a 15-ből hat ország vált év elején az ecóra. Ezt finomíthatja, hogy az előfeltételként előírt maximum négyszázalékos költségvetési hiánynak és ötszázalékos inflációs mutatónak csak öt ország felel meg.
