Csitítja a szabályozókat a Facebook

Újabb komoly akadályba ütközik a Facebook virtuális pénze, a libra, miután már a legmagasabb szintekről is támadások érték a kezdeményezést, és aminek elsimítása érdekében a közösségi oldal üzemeltetőjét két napon keresztül faggatják az amerikai törvényhozók. Úgy tűnik, késik a tervezett jövő évi bevezetés, illetve az is kérdéses, hogy az egyes országok szabályozói véglegesen ellehetetlenítik a potenciálisan több milliárd felhasználót elérő fizetőeszközt.

Közösségi kérdés? Egyesek szerint nemzetbiztonsági ügy a kriptovaluták finanszírozása Fotó: Stephen Lam Forrás: Reuters

Napról napra élénkül a Facebook által indítandó virtuális pénzt, a librát övező vita. Donald Trump amerikai elnök kikelt a kezdeményezés ellen, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke, Jerome Powell ugyancsak problematikusnak nevezte az esetleg a dollár szerepét kikezdő ötletet, legutóbb pedig a Pénzügyminisztérium fogalmazta meg aggályait. Steven Mnuchin miniszter szerint nagyon komoly aggodalmaik vannak, hogy a kriptovalutákat pénzmosásra, a terrorizmus pénzelésére vagy egyéb törvénytelen tevékenységekre lehet felhasználni, például kiberbűnőzésre, csalásra vagy zsarolásra. Mnuchin szerint sokan próbáltak törvénytelen tevékenységeket kriptovalutákkal finanszírozni, így mindenképpen nemzetbiztonsági kérdésről van szó.

Az általánosnak mondható nemzetközi felbolydulás a piacszabályozók körében jelen pillanatban azt valószínűsíti, hogy a libra 2020-as indulása későbbre tolódik. Ugyanakkor elterjedt vélemény az is a sajtóban nyilatkozó befektetők és brókerek körében, hogy ez a késés eleve be volt tervezve, mivel a Facebooknál pontosan tudták, hogy a többmilliárdos felhasználói bázist megcélzó kriptovaluta sokkal komolyabb szabályozói ellenérzéseket fog felkorbácsolni, mint a most is elérhető, de jóval kevesebb befektetőt vonzó virtuális fizetőeszközök.

David Marcus, a Facebook libra kezdeményezésének vezetője a kedden késő este kezdődő, többnaposra tervezett meghallgatás során a kiszivárgott hírek szerint azzal nyugtatja a kongresszusi képviselőket, hogy a libra nem indul el addig, ameddig az összes szabályozói kérdést megfelelően nem rendezték. Ha a felügyeleti szervek ellenállnak, az azt is jelentheti, hogy semmi nem lesz a nagyszabású tervekből. A libra bejelentésekor azonban azt is közölték, hogy nem fognak egyesével minden, a kereskedésben érintett vagy esetlegesen érintett ország piacfelügyeleti szerveivel megállapodni. Eleve fontos szempont, hogy a pénzt hivatalosan kibocsátó Calibrát Svájcban jegyzik be, ahol a szabályozóközeg támogatja a kriptovalutákat. Nem egyértelműek a szándékok, de pusztán ebből kiindulva az sem kizárható, hogy országszintű tiltások ellenére is piacra kerüljenek a Facebook-érmék.

Közösségi kérdés? Egyesek szerint nemzetbiztonsági ügy a kriptovaluták finanszírozása
Fotó: Reuters

A blokkláncalapú virtuális pénzek eddig is szúrták az egyes államok szemét, azonban nagyjából ugyanaz volt a fő iránymutatás, amit évek óta a Magyar Nemzeti Bank is képvisel: nem ajánlja, mert kockázatos befektetés, de nem is tiltja, hiszen nem lehet cél az innováció ellehetetlenítése. Az iparágon belüliek ehhez még némileg rossz­májúan hozzáteszik, hogy épp amiatt, hogy a blokklánc mögött nincs egy központi kibocsátó szerv, hanem temérdek szétszórt pontból álló rendszerről van szó, a jegybankok nem is rendelkeznek a megfelelő eszközökkel a teljes körű korlátozásra. A libra annyiban más, hogy a Calibrán keresztül lenne egy kibocsátó fél, és a tervek szerint lesz egy nemzetközi devizakosár és állampapír-portfólió, ami fedezetként és egyben árfolyam-biztosítékként szolgál.

Ez a későbbiekben újabb problémákat vethet fel, például ha a Calibra nagy mennyiségben elkezd állampapírokat felvásárolni, azonban ez a jelenlegi temérdek bizonytalanság mellett nagyon távlati kérdéskörnek tekinthető.