Egy új technológiai beruházás a céges kultúra fejlesztésével együtt lehet csak sikeres

Nem elég a technológiai beruházás az üzleti sikerhez; kétharmaddal növelhető az üzleti hatékonyság, ha az új technológiák bevezetéséhez a céges kultúra fejlesztése és hosszú távú digitális jövőkép is társul – derül ki az információtechnológiai cég, az Oracle és a WHU – Otto Beisheim School of Management globális felméréséből.

Az elemzés szerint bár sok vállalat vásárol új technológiát, a várt fejlődés elmarad, mert nem megfelelő a céges kultúra és hozzáállás, amelyek pedig az előnyök megszerzéséhez segíthetnék a társaságokat. A felmérés alapján csupán ötödével nő az üzleti hatékonyság, ha a technológiákat nem jól alkalmazzák.

Az elemzés szerint ahhoz, hogy egy vállalat agilis szervezetté váljon, üzleti hatékonyság kell: a válaszadók 42 százaléka állította, hogy a hatékony üzleti működés elérését követően nőtt a vállalat általános teljesítménye.

A közlemény idézi Wilhelm Frostot, WHU – Otto Beisheim School of Management kutatóját, aki elmondta: az üzleti fejlődés üteme sosem volt még ilyen fontos a vállalatoknak. Az alkalmazkodóképesség és az agilitás kritikus képességekké váltak. Hozzátette: azok a vállalatok, amelyek nem készülnek fel a már jelenleg is zajló változásokra, a szükséges készségek hiányában egyszerűen versenyképtelenné válnak a digitális piacon.

A globális kutatási eredmények szerint a vezetők harmada úgy gondolja, vállalata nem vonzó a tehetségek számára, emellett a munkavállalók negyede világszerte aggódik, hogy elveszti a munkáját a gépek miatt.

Joachim Skura, az Oracle HCM Applications stratégiai igazgatója rámutatott: rengeteg az olyan vállalat, amelyik alkalmaz ugyan technológiai megoldásokat, de nem integrálja azokat megfelelően az üzleti működésbe. Emellett a munkavállalók továbbra is tartanak attól, hogy a gépek veszélyeztetik az állásukat. Úgy vélte azonban, hogy a párharc helyett az emberi és a gépi munkaerő egymást támogatva fogja elősegíteni az üzleti növekedést.

A felmérés minden kontinensen, 23 országban, a többi között 850 humánerőforrás-vezető és 5600 dolgozó megkérdezésével készült.