KSH: Csaknem hat és félezer lakás épült az első félévben

Az első félévében 6472 új lakás épült, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 8,6 százalékkal, a kisebb városokban 7,8 százalékkal kevesebb lakás épült. A megyei jogú városokban 10 százalékkal, a községekben 4,3 százalékkal több lakást vettek használatba, mint a múlt év első felében.

A második negyedévben használatba vett 2811 lakás, 10 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában és 2017 harmadik negyedéve óta a legkevesebb.

Budapesten a felére esett vissza a negyedévben átadott lakások száma. Pest megyében a lakásépítések száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakához képest 5,9 százalékkal csökkent. Győr-Moson-Sopron megyében 10 százalékkal emelkedett az épített lakások száma (1156), amely így önmagában meghaladta az Alföldön és Észak-Magyarországon felépült összes lakásét (1032) – közölte a KSH.

A természetes személyek által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 49 százalékról 47 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49 százalékról 52 százalékra emelkedett.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 40 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,2 százaléka lakóparkban épült. A lakások 53 százaléka értékesítésre, 45 százaléka saját használatra, 2,1 százaléka bérbeadásra épült.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre csökkent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján épülő lakások száma Budapesten alig emelkedett, a megyei jogú városokban 3,2 százalékkal, a többi városban 5,7 százalékkal csökkent, míg a községekben 20 százalékkal nőtt. Az építtetők az esetek 47 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,5 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 92 százalékot.

KSH: júniusban alig emelkedtek az ipari termelői árak

Az exportárak 2016 novembere óta először csökkentek és 1,2 százalékkal maradtak el a tavaly júniusiaktól, míg belföldön az ipar termelői árai 3,0 százalékkal voltak magasabbak júniusban, mint egy évvel azelőtt, a májusi 5,4 százalékos emelkedés után.

A belföldi értékesítési árakon belül a 67 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar és a 28 százalékos súlyú energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) árai egyaránt 2,8 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz mérten az előző havi 5,2, illetve 5,3 százalék után.

Az árak változását a munkabérek növekedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj világpiaci árának alakulása befolyásolta – tette hozzá a KSH.

Az élelmiszeripar belföldi termelői árainak emelkedése tavaly szeptember óta hónapról-hónapra gyorsul, 6,2 százalékos volt az éves drágulás júniusban. A járműgyártásban a májusi 3,2 százalékról 1,4 százalékra mérséklődött az éves áremelkedés üteme, a számítástechnikai ágazatban 4,5 százalékosról 1,6 százalékosra lassult.

Általában a fogyasztási cikkek termelői ára az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal emelkedett, a nem tartós fogyasztási cikkek drágulása miatt, mert a tartós cikkeknél 2,5 százalékos volt az áremelkedés. A beruházási javak áremelkedése is átlag feletti, 3,5 százalékos volt, míg az energiaiparban 2,0, a további felhasználásra alapanyagot és félkész termékeket gyártó cégeknél 2,3 százalékos volt a termelői árak éves emelkedése júniusban.

Az exportban 96 százalékos súllyal szereplő feldolgozóipar forintban számolt exportárai 0,5 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusiaktól, a járműiparban 1,5, a gyógyszeriparban 1,8 százalékos volt az áresés, míg az élelmiszeripar exportárai 2,4 százalékkal nőttek. A számítástechnikai iparban a tavaly júniusival megegyező volt az export árszintje.

Tavaly júniushoz képest a forint árfolyama az euróval szemben gyakorlatilag nem változott, a dollárral szemben viszont 3,44 százalékkal (9,52 forinttal) gyengült.

Az első fél év átlagában a belföldi értékesítés árai 5,2, az exportértékesítéséi 1,5 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 2,7 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában.