Magyar–görög áruszállítási folyosó formálódik

Aláírhatjuk a kínai Eximbankkal a finanszírozási szerződést az év második felében, vagyis elhárultak az akadályok a Budapest—Kelebia vasútvonal korszerűsítése elől — mondta a Magyar Nemzet kérdésére Mosóczi László. A közlekedési államtitkár szerint alakul a balkáni országok együttműködése a Budapest—Pireusz közlekedési folyosó támogatására.

Pireusz kikötője. A nagyberuházással kapcsolat létesül a tengerhez Fotó: Alkis Konstantinidis Forrás: Reuters

Jelentős lépést tett a magyar kormány a Budapest–Kelebia vasútvonal korszerűsítésének irányába, amikor a közelmúltban a magyar–szerb–kínai tárgyalásokon sikerült elhárítani több akadályt a hitelfelvétel elől – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Mosóczi László egy háttérbeszélgetésen.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett rá, hogy már megkezdődtek az építés előkészületei, a múlt hónapban aláírták a szerződést a magyar szakasz teljes körű tervezésére és kivitelezésére a kínai–magyar konzorciummal, a hitelkérelem elbírálása pedig jelenleg is zajlik a kínai Eximbanknál. Kérdésünkre, hogy miért húzódik a beruházás, kifejtette: ennek oka egyfelől, hogy a műszaki tartalom megváltozott, miután a vasútvonal Budapest közeli szakaszán módosult a nyomvonal. Másfelől a kínai fél gyakorlatában még nem volt ilyen mértékű hitelügylet a térségünkben, ennek a lebonyolítása sok egyeztetést, iratpótlást, információkérést igényel. Mosóczi László megítélése szerint a finanszírozási szerződést az év második felében aláírhatják.

A magyar–szerb tárgyalásokon megállapodtak a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal felújításáról is. Erre azért is szükség lehet, mert a Budapest–Belgrád vasútvonal egyes szakaszainak építése során alternatív útvonalat biztosít a szerelvényeknek, így időlegesen kizárhatók az építés alatt álló részek. A beruházás másik hozadéka, hogy a görög Pireusz és Budapest közötti árufuvarozás elősegítésére körvonalazódik egy görög–macedón–szerb–magyar korridor. Az együttműködő országok nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekkel, de a határmenetek adminisztratív terheinek csökkentésével, a határátlépés gyorsításával is segíthetik a folyosó működését.

Pireusz kikötője. A nagyberuházással kapcsolat létesül a tengerhez
Fotó: Reuters

A háttérbeszélgetésen szóba került a Ferihegyi repülőtér vasúti elérésének jelenlegi állapota. Mosóczi László azt mondta, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a MÁV megrendelésére elkészítette a Kőbánya-Kispest és Monor között építendő vasúti kitérő, valamint az ottani állomás megvalósíthatósági tanulmányát. Ugyanakkor a kormánynak még döntenie kell arról, hogy a jelenlegi vasúti hálózat részeként képzeli-e el a reptéri összeköttetést vagy dedikált, az egyik fővárosi pályaudvar és a légikikötő között zárt pályán közlekedő irányvonatként. Az államtitkár úgy becsülte, hogy a döntés a következő egy évben megszületik.

– A vasút a magyarországi közösségi közlekedés gerince, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 2018 és 2023 között 1700 milliárd forintot fordít a kormány, ebből 660 kilométer pályát felújítanak, 220 kilométert megépítenek és 440 kilométeren villamosítanak – emelte ki Mosóczi László.

A közlekedési kormányzat célja, hogy a vasúti pályák Budapest és a százezer lélekszámúnál nagyobb városok között óránként legalább 120-160 kilométer per órás, míg a főváros és többi nagyváros között minimum 100-120 kilométer per órás sebességgel közlekedhessenek.