A fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően a magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a még ősszel előre jelzett 4,3 százalékot. Egy évvel korábban, 2017-ben 4,1 százalékkal, 2016-ban pedig 2,3 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági növekedés egész évhez arányosan viszonyított üteme az idei első negyedévben 5,3 százalékra erősödött. A növekedés felpörgése egyebek mellett az exportnak köszönhető, mivel az autóipar magasabb sebességfokozatra kapcsolt az előző néhány gyengébb negyedév után. Az építőiparnak pedig kedvezett az enyhe tél, így az ágazat teljesítménye az év első negyedében több mint 46 százalékkal nőtt éves szinten.
A havi gazdasági mutatók és felmérések azt mutatják, hogy a GDP-növekedés erőteljes maradt a második negyedévben. Az Európai Bizottság nyári előrejelzése szerint idén elérheti a 4,4 százalékot a GDP-növekedés Magyarországon, azonban jövőre 2,8 százalékra lassulhat – áll a távirati iroda összefoglalójában. Mindazonáltal az építőipari cégek új megrendeléseinek állománya éves szinten hat százalékkal zsugorodott áprilisban, ami a befektetések és a GDP-növekedés jelentős lassulását jelzi a következő negyedévekre.
Fotó: Kurucz Árpád
A beruházási ráta már magas szintet ért el, ezért a befektetések növekedése várhatóan fékeződik majd 2020-ban. A teljes foglalkoztatottsághoz közelítő körülmények közepette lassul a munkahelyteremtés, ami várhatóan visszafogja a lakossági fogyasztás növekedését. Az export növekedési üteme ugyancsak visszaszorul Magyarország kulcsfontosságú exportpiacainak tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belső kereslet magasan tartja majd az importnövekedést, ami rontja a kereskedelmi mérleg egyenlegét. Összességében a GDP-növekedés a következő negyedévekben is erős maradhat, de már lassulhat a korábbiakhoz képest – véli az Európai Bizottság.
Az uniós testület prognózisa szerint a magyarországi infláció 2019 második negyedévében is négy százalék közelében maradhat a gyors béremelkedés és az erős belső kereslet miatt, ám az év második felében csökkenhet a mutató értéke. Az uniós tagállamokra számolt harmonizált fogyasztói árindex idén és jövőre is 3,2 százalékos lehet az EU szakértőinek előrejelzése szerint.
