Negyedszázados mélypontra esett a kínai gazdaság növekedése

Legalább huszonhét éve nem nőtt olyan lassú ütemben a kínai gazdaság, mint az idei második negyedévben. Ezt szakértők az amerikai—kínai kereskedelmi háborúnak áldozatul eső bel- és külföldi kereslet visszaesésével magyarázzák. S bár az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom egyaránt a várakozásokon felül teljesített az idei első fél évben, elemzők szerint ennek üteme nem lesz fenntartható, ezért Peking a következő hónapokban várhatóan további gazdaságélénkítő intézkedésekkel rukkol elő.

Mártonffy Attila
2019. 07. 18. 12:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína bruttó hazai terméke (GDP) 6,2 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az első negyedévi 6,4 százalékos emelkedés után, ilyen lassú ütemű bővülést 1992 óta nem tapasztaltak – von mérleget a kínai kormány tegnap közzétett adataiból az amerikai CNN hírcsatorna. „Kína gazdasága továbbra is lefelé ható nyomásnak lesz kitéve a második félévben, a helyzet továbbra is súlyos. A globális növekedés is lassult, miközben nő a külső bizonytalanság” – foglalta össze a jövő kilátásait nyilatkozatában a kínai statisztikai hivatal.

Kína kereskedelmi partnerei szoros figyelemmel kísérik a világ második legnagyobb gazdaságának állapotát, különösen hogy még mindig nem látszik az egyre költségesebbé váló amerikai–kínai kereskedelmi háború vége. Ilyen körülmények között megfigyelők azt várják, hogy Peking a fogyasztás és a beruházások élénkítésével megkísérli majd az egyensúly és ezzel az üzleti bizalom visszaállítását. Nie Ven (Nie Wen), a Hwabao Trust kínai elemző cég közgazdásza szerint a kínai gazdaság növekedési üteme 6-6,1 százalékra lassulhat a második félévben, ami igencsak az alsó szintje a kormány 6 és 6,5 százalék közötti növekedési célsávjának.

A várakozások szerint Peking tovább csökkenti a kötelező banki tartalékrátát, hogy a nagyobb mérvű hitelezéssel hosszabb távon is támogassa a GDP bővülését; ám még így is várhatóan csak 2020 közepe táján fog stabilizálódni a gazdaság. A kínai kormány ebben az évben nagyrészt fiskális intézkedésekkel ösztönzi a növekedést, s máris csaknem 2000 milliárd jüanos adócsökkentést és 2150 milliárd jüan értékű, önkormányzati szintű speciális kötvénykibocsátást jelentett be az infrastrukturális beruházások támogatására (1 dollár=6,88 jüan). Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök korábban azt mondta, hogy Kína megfelelően ütemezve enyhít a banki tartalékrátán és alkalmaz más pénzügyi eszközöket a kisebb vállalatok támogatására, mivel szerinte az intézkedések „özönvízszerű” bevezetése túl kockázatos lenne. Elemzők szerint az agresszívabb enyhítési politika az eladósodás növekedéséhez és szerkezeti egyenetlenségekhez vezetne.

A vártnál nagyobb mértékben bővült azonban a távol-keleti ország ipari termelése, amely az első fél évben 6,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, s ezzel az elmúlt négy hónap legjobb eredményét produkálta. Szakértők csupán 5,2 százalékos növekedést jósoltak, figyelembe véve az elmúlt hónapok 5 százalék körüli teljesítményeit. Jócskán felülmúlta a várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom alakulása is, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest 9,8 százalékkal bővült, szemben az elemzők 8,5 százalékos előrejelzésével. A kiskereskedelmi forgalom ezzel tavaly április óta a legkiemelkedőbb eredményt hozta. Az állóeszköz-beruházások 5,8 százalékkal bővültek 2019 első hat hónapjában az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, míg szakértők korábban 5,5 százalékos növekedést prognosztizáltak. Az infrastrukturális programok értéke 4,1 százalékkal nőtt, ezen belül a vasútépítés volumene két számjeggyel bővült.

Az ingatlanberuházások üteme júniusban mintegy 10 százalékkal nőtt éves szinten.

Katasztrofális külkereskedelem

Az USA-val folytatott kereskedelmi háború nyomán Kína exportja 1,3, importja pedig 7,3 százalékkal mérséklődött az idei első fél évben globális szinten, éves összehasonlításban. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel ugyanebben az időszakban 8,1 százalékkal, az onnan származó bevitel pedig 30 százalékkal zuhant a CNN szerint. A két nagyhatalom közti csatározás a világcégek üzleteit is érzékenyen érintette. Az Apple Hongkongot és Tajvant is magában foglaló „nagyobb Kínából” származó bevétele például éves szinten 21,5 százalékkal esett az idei második negyedévben, 10,22 milliárd dollár forgalmat eredményezve. Az amerikai autók értékesítése is csökkent, mivel a kínai vásárlók nem hajlandók nagyobb kiadásokra a jelenlegi bizonytalan környezetben, emellett érezteti hatását a kormány légszennyezés elleni kampánya is.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.