Újabb földeket értékesítene az állam

Új feltételekkel folytatódhat a Földet a gazdáknak! program: a tervek szerint csak a tízhektáros birtokméretet meghaladó területeket lenne kötelező árverésre bocsátani, ezzel érdemben hozzájárulva a régóta problémás osztatlan közös tulajdonok felszámolásához — tudta meg a Magyar Nemzet. A szükséges törvénymódosítások ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé, várhatóan az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések lezárását követően.

Fotó: Kurucz Árpád

Fontos változásokat tartogathat az ősz a földforgalommal kapcsolatos szabályozásban, a szükséges törvénymódosítások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint újabb állami tulajdonú termőterületek haszonbérbe adásával folytatódhat a Földet a gazdáknak! program. A javaslatok között szerepel az is, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti három hektárt meghaladó birtokméret helyett csak a tíz hektárnál nagyobb parcellákat kellene árverésre bocsátani az értékesítés során.

Ezzel vélhetően felgyorsulna az agrárium egyik legnagyobb problémája, az osztatlan közös földtulajdon felszámolása is. Ennek oka, hogy az adott esetben több száz tulajdonos nevén lévő parcellák egyesítésével értékesebb, versenyképesen művelhető birtokokat lehetne létrehozni és értékesíteni az érintettek bevonásával. A három hektárnál kisebb, állami területek értékesítése egyébként jelenleg is tart. Lapunk megkereste a témában az Agrárminisztériumot, a tárca későbbre ígért tájékoztatást.

Fotó: Kurucz Árpád

A 2014-ben hatályba lépő földtörvény módosítása, úgy tűnik, megkerülhetetlen, mivel májusi ítéletében az Európai Bíróság kimondta: a külföldi befektetők haszonélvezeti jogának korlátozása sérti a tőke és az áruk szabad mozgásának európai uniós elvét, így jogsértő. A luxemburgi bíróság leginkább azt kifogásolta, hogy a haszonbérletüktől megfosztott külföldiek nem kaptak kártérítést. A korábbi közlés szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság között zajló egyeztetést követően kerülhet erre sor, ám csak úgy, hogy a külföldi gazdálkodók a jelenlegi szabályozáshoz képest ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe.

Korábban megírtuk: több mint 2,5 millió hektárnyi földterületet, ezzel együtt 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt gátolja az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. A tervek szerint annak kivezetése nem lenne kötelező kérelemre. Az eljárásokat a jelenlegi, legalább 2,5 évről jelentősen lecsökkentené az agrártárca. A szabályozás kiemelten figyel a magántulajdon tiszteletben tartására, ám rendezni kell a tulajdonjog öröklésével összefüggő kérdéseket is. Az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése az öntözésfejlesztés szempontjából is kiemelten fontos. Cél az öntözhető területek jelentős növelése, ám a közművek és a kapcsolódó infrastruktúra megépítéséhez a földtulajdonosok hozzájárulására is szükség van.

Gyorsít a végrehajtáson a központ

Júliustól kezdte meg munkáját a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), amely a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódjaként felel a Földet a gazdáknak! program folytatásáért, valamint az osztatlan közös tulajdonú földek rendezéséért is. Az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatokat is az NFK látja majd el, mint öntözési ügynökség. Szintén az új központ felel az erdészeti, erdőgazdálkodási feladatokért. Létrehozásának célja, hogy a kiemelten fontos szakpolitikai döntések végrehajtásáért egy intézmény feleljen, korábban több szervezethez tartoztak ezek a területek.